Hírek

„Kínának nincs szüksége nyugati kapura”

Kinek jó a Budapest-Belgrád vasútvonal? Hol lehet hasznos a magyar gazdaság számára a kínai kapcsolatok erősítése? A Kína-kutató szerint jót tenne, ha diverzifikálnánk a kapcsolatainkat.

Az infokommunikáció és a mezőgazdasági gépgyártás területén lehet hasznos a magyar gazdaság számára a kínai kapcsolatok erősítése – mondta Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője az InfoRádióban.

fotó:MTI

Vasútvonal: miért most, így?

Borzalmas állapotban van a Budapest-Belgrád vasútvonal, előbb-utóbb hozzá kellett nyúlni, de hogy miért pont most, így és ennyiért – azt nem tudni – emelte ki a Kína-kutató. Salát Gergely hozzátette, Kínának akkor lehet érdeke egy vasútvonal, ha sikerül Pireuszt és Belgrádot is összekötni, amelyen Bécsbe és a német piacra áramolhatnának gyorsan, nagy mennyiségben a kínai áruk.

„Probléma az, hogy erről, a Pireusz-Belgrád vonalról még nem nagyon hallani.” A Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője hangsúlyozta, Kína ugyan már lassabban fejlődik, mint tíz évvel ezelőtt, a növekedési üteme azonban így is eléri a 6-7 százalékot, hozzátéve, hogy a gyors, mennyiségi növekedésről lassabb, minőségire áll át.

„Szeretnénk, hogy Magyarországon keresztül terjeszkedjen Európa felé, de ez nem igaz. Minden kelet-európai ország Nyugat-Európa kapujaként próbálja eladni magát a kínaiaknak, de a keleti régió kínai kapcsolatai eltörpülnek a német-kínai vagy a francia-kínai kapcsolatokhoz képest. Kínának nincs szüksége kapura, mert közvetlenül ott van.”

Salát Gergely szerint arra kellene törekedni, hogy Magyarországon ne pusztán átmenő forgalom legyen, hanem a kínaiak ide hozzák a tőkét, ide fektessenek be, itt teremtsenek munkahelyeket, a Kína-kutató hozzátette, erre van esélyünk.

„A high-tech iparágakban, az infokommunikációban különösen, a mezőgazdasági gépgyártásban, a feldolgozóiparban is és a turizmusban is lehet keresnivalónk.”

Egyáltalán nem tenne rosszat, ha diverzifikálnák a kapcsolatainkat – fűzte hozzá a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője.

fotó:MTI

Elindult az első exportvonat Budapestről Kínába – Csen Hsziang-csün, Hunan tartomány kereskedelmi hivatalának főigazgatója (b) és Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára az első Kínába induló exportvonat ünnepélyes elindításán a Rail Cargo Terminal – BILK Zrt. fővárosi székhelyén 2017. november 27-én. A Kína-Közép-Kelet-Európa (KKE) csúcstalálkozó alkalmából elindult az első két exportvonat Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállítják tovább. 

Kína gazdasági növekedéséből Magyarország eddig is komolyan profitált és az elkövetkező időszakban még több haszna lesz, mindez munkahelyeket, fejlesztéseket jelent – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1-en.

A miniszter elmondta, közép-európai régió, benne 11 uniós tagállammal és 5 nyugat-balkáni országgal mindig ésszerű politikát folytató, versenyképes térség volt, amely növekedési üteme mára az átlagos európai gazdasági növekedés felett van. Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy a térségből a legtöbb export bonyolítsa Kínába, míg onnan pedig a legtöbb beruházást vonzza be.

Szijjártó Péter szerint ebben sikeres az ország, a régióban a Kína felé irányuló magyar export a legnagyobb, a magyar kivitel tavaly 2,25 milliárd dollárnyi exportja volt Kínába, ami körülbelül 600 milliárd forintot jelent.

Eközben mintegy 4,2 milliárd dollárnyi kínai befektetés jelent meg Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon termelő és szolgáltató vállalatok érkeztek, amelyek magyar emberek ezreinek adnak munkát – hangsúlyozta.

Szijjártó Péter a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításáról azt mondta, Kína az árucikkei egy részét szárazföldön, míg más részét tengeren juttatja el Európába. A tengeri útvonal végpontja döntően a görögországi Pireusz kikötője, amely konténerforgalma egyetlen év alatt hárommillióról ötmillióra nőtt; a kérdés az, hogy az egyre növekvő kínai áru milyen útvonalon jut el Nyugat-Európába.

Ha Magyarországon keresztül jutnak el ezek az áruk a célországokba, akkor az új befektetéseket, munkalehetőségeket és logisztikai központokat jelent, ráadásul létrehoz egy olyan vasútvonalat, amelynek nemcsak gazdasági, de regionális jelentősége is van.

agrotrend.hu / MTI, inforadio.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook