Hírek
„Kínának nincs szüksége nyugati kapura”
Kinek jó a Budapest-Belgrád vasútvonal? Hol lehet hasznos a magyar gazdaság számára a kínai kapcsolatok erősítése? A Kína-kutató szerint jót tenne, ha diverzifikálnánk a kapcsolatainkat.
Az infokommunikáció és a mezőgazdasági gépgyártás területén lehet hasznos a magyar gazdaság számára a kínai kapcsolatok erősítése – mondta Salát Gergely Kína-kutató, a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője az InfoRádióban.
fotó:MTI
Vasútvonal: miért most, így?
Borzalmas állapotban van a Budapest-Belgrád vasútvonal, előbb-utóbb hozzá kellett nyúlni, de hogy miért pont most, így és ennyiért – azt nem tudni – emelte ki a Kína-kutató. Salát Gergely hozzátette, Kínának akkor lehet érdeke egy vasútvonal, ha sikerül Pireuszt és Belgrádot is összekötni, amelyen Bécsbe és a német piacra áramolhatnának gyorsan, nagy mennyiségben a kínai áruk.
„Probléma az, hogy erről, a Pireusz-Belgrád vonalról még nem nagyon hallani.” A Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője hangsúlyozta, Kína ugyan már lassabban fejlődik, mint tíz évvel ezelőtt, a növekedési üteme azonban így is eléri a 6-7 százalékot, hozzátéve, hogy a gyors, mennyiségi növekedésről lassabb, minőségire áll át.
„Szeretnénk, hogy Magyarországon keresztül terjeszkedjen Európa felé, de ez nem igaz. Minden kelet-európai ország Nyugat-Európa kapujaként próbálja eladni magát a kínaiaknak, de a keleti régió kínai kapcsolatai eltörpülnek a német-kínai vagy a francia-kínai kapcsolatokhoz képest. Kínának nincs szüksége kapura, mert közvetlenül ott van.”
Salát Gergely szerint arra kellene törekedni, hogy Magyarországon ne pusztán átmenő forgalom legyen, hanem a kínaiak ide hozzák a tőkét, ide fektessenek be, itt teremtsenek munkahelyeket, a Kína-kutató hozzátette, erre van esélyünk.
„A high-tech iparágakban, az infokommunikációban különösen, a mezőgazdasági gépgyártásban, a feldolgozóiparban is és a turizmusban is lehet keresnivalónk.”
Egyáltalán nem tenne rosszat, ha diverzifikálnák a kapcsolatainkat – fűzte hozzá a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője.
fotó:MTI
Kína gazdasági növekedéséből Magyarország eddig is komolyan profitált és az elkövetkező időszakban még több haszna lesz, mindez munkahelyeket, fejlesztéseket jelent – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1-en.
A miniszter elmondta, közép-európai régió, benne 11 uniós tagállammal és 5 nyugat-balkáni országgal mindig ésszerű politikát folytató, versenyképes térség volt, amely növekedési üteme mára az átlagos európai gazdasági növekedés felett van. Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy a térségből a legtöbb export bonyolítsa Kínába, míg onnan pedig a legtöbb beruházást vonzza be.
Szijjártó Péter szerint ebben sikeres az ország, a régióban a Kína felé irányuló magyar export a legnagyobb, a magyar kivitel tavaly 2,25 milliárd dollárnyi exportja volt Kínába, ami körülbelül 600 milliárd forintot jelent.
Eközben mintegy 4,2 milliárd dollárnyi kínai befektetés jelent meg Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a legmagasabb technológiai színvonalon termelő és szolgáltató vállalatok érkeztek, amelyek magyar emberek ezreinek adnak munkát – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításáról azt mondta, Kína az árucikkei egy részét szárazföldön, míg más részét tengeren juttatja el Európába. A tengeri útvonal végpontja döntően a görögországi Pireusz kikötője, amely konténerforgalma egyetlen év alatt hárommillióról ötmillióra nőtt; a kérdés az, hogy az egyre növekvő kínai áru milyen útvonalon jut el Nyugat-Európába.
Ha Magyarországon keresztül jutnak el ezek az áruk a célországokba, akkor az új befektetéseket, munkalehetőségeket és logisztikai központokat jelent, ráadásul létrehoz egy olyan vasútvonalat, amelynek nemcsak gazdasági, de regionális jelentősége is van.
agrotrend.hu / MTI, inforadio.hu