FÓKUSZBAN

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év ...

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Az Országgyűlés 2017. november 14-i ülésén szavaztak a képviselők ...

Hírek

2017. augusztus 26., szombat • 15:38

Konferenciát tartottak a kenyérről, szőlőről és a borról

A kecskeméti Hírös Hét programsorozatának keretein belül évek óta tartanak egy olyan szakmai rendezvényt, ahol jó nevű előadók előadások keretében beszélnek a magyar búzáról, a hazai szőlőről.

„Alföldi kenyér, szőlő és bor: A Kárpát- medence kincsei – határon innen és túl” címmel rendeztek szakmai fórumot szőlészek, borászok és gabonatermesztők a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Gabonakutató Nonprofit Kft. szervezői közreműködésével a kecskeméti városházán 2017. augusztus 24-én.

Köszöntőjében Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kiemelte, hogy kevés ország van a világon, amely olyan minőségben képes előállítani saját gabonaszükségletét, mint Magyarország. Nekünk magyaroknak ez itt a Kárpát-medencében természetesnek tűnik, de sok helyen a világban ez egyáltalán nem így van. Ennek a hatalmas erőforrásnak a megóvása és gyarapítása az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen az élelmiszertermelés a történelem során mindig is stratégiai fontossággal bírt – és egy percig sem kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz.

A hazai agráriumban megvan az a növekedési potenciál, ami a versenyképességünk további fejlesztéséhez szükséges, a NAIK feladata, hogy ehhez a munkához olyan tudományos eredményeket szállítson, amelyek a gyakorlatban már rövidtávon is előrelépést jelentenek.

Ezeket a feladatokat senki nem fogja helyettünk elvégezni, az a dolgunk, hogy minden tehetségünket a hazai agrárium fejlesztésének szenteljük – hangsúlyozta a főigazgató.

Dr. Matuz János, az MTA doktora, szegedi kutató a búza történetét foglalta össze előadásában, és egy érdekes adatsorral is megvilágította a hazai termelés alakulását. Míg a 20-as években egy hektáron 1-1,5 tonnányi kalászos termett, addig napjainkban ez a szám 5,2-5,4 tonnára változott. A világon 220-240 millió hektáron nő a búza, mely fogyasztására egyre nagyobb igények jelentkeznek. 2010-ben 600 millió tonna fogyasztását jelezte a piac, melyet sikerült megtermeszteni, igaz 2,5 tonna búzás termésátlagot kellett ehhez elérni. Azonban 2020-ra egymilliárd tonnára emelkedhet az előrejelzések szerint az emberiség búzafogyasztási igénye. Mivel a termőterület nem nő, így a termelés intenzitását kell az említett 2,5 tonnáról 4 tonnára emelni.

Dr. Jeney Gábor plébános és Kis János lelkész áldotta meg a kenyeret - fotó: Barta Zsolt

A rendezvényen dr. Hajdu Edit kecskeméti kutató a szőlő történetéről és érdekességeiről beszélt. Az erdélyi Sándor-Zsigmond Ibolya a Nagy-Küküllő menti borvidékről, a felvidéki dr. Grega Edit a kenyér minőségének ismertetőit és Kárpát-medencei történetét vázolta, míg Mészáros Márta a kalács sütés történetét mutatta be. A konferencia után a kecskeméti városháza udvarán gabona, péksütemény, kenyér, bor és szőlő bemutatón vehettek részt az érdeklődők, ahol megnézhették a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kiváló standjait is.

agrotrend.hu / baon.hu, NAIK

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.