Leginkább a mikrocégek nyertek

Tavaly január 1-től 2017. február 3-ig a program harmadik szakaszában részt vevő hitelintézetek 526 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Ez 18 351 ügylethez és 12 072 vállalkozáshoz kapcsolódott. A jelenleg ténylegesen kinn lévő – azaz a már visszafizetett, valamint a még le nem hívott hitelrészeket nem tartalmazó hitelállomány 394 milliárd forint – közölte a jegybank a honlapján. A program három szakaszában 2013 júniusa óta együttvéve 38 086 vállalkozás jutott finanszírozáshoz 2652 milliárd forint összegben.

Idén február 3-ig a harmadik szakaszban létrejött mintegy 525,9 milliárd forintnyi szerződés 76,6 százaléka új beruházási hitel, 23,4 százaléka pedig új lízingügylet. (A harmadik szakaszban kizárólag ilyen típusú finanszírozásra van lehetőség, forgóeszköz-finanszírozásra és hitelkiváltásra nincs.)

A forinthitelek nyújtását lehetővé tevő I. (forint)pillérben megkötött 359,2 milliárd forint összegű szerződésből 269,9 milliárd forintnyi beruházási hitel, 89,3 milliárd forintnyi pedig lízingügylet formájában jött létre.

A devizahitelek nyújtását lehetővé tevő II. (deviza)pillérben megkötött 166,7 milliárd forintnyi (mintegy 534,4 millió euró) szerződésből 132,9 milliárd forintnyi (425,9 millió euró) valósult meg beruházási hitel, 33,8 milliárd forintnyi (108,5 millió euro) pedig lízingügylet keretében.

Az I. (forint)pillérben létrejött ügyletek átlagos mérete 21,6 millió forint (medián ügyletméret: 6,4 millió forint). A beruházási hiteleké 38,6 millió forint, a lízingügyleteké 9,2 millió forint. A II. (deviza)pillérben az átlagos hitelméret ennél lényegesen nagyobb, mintegy 313 ezer euró (97,6 millió forint) volt. A súlyozott átlagos futamidő 8 év, az új beruházási hitelek esetén 9 év, a lízingügyleteké 4,8 év, míg a II. (deviza)pillérben 7,9 év. A két finanszírozási formáé rendre 8,9 év, illetve 4,1 év – olvasható a közleményben.

A hitelek cél és vállalatméret szerinti megoszlása

Vállalatméret szerint tekintve megállapítható, hogy az I. (forint)pillérben nyújtott hitelek összegének több mint kétharmada mikrovállalkozásokhoz köthető; a különböző méretű vállalkozásoknak nyújtott hitel- és lízingügyletek arányában nincs jelentős eltérés. A II. (deviza)pillérben kihelyezett finanszírozás több mint hatvan százaléka középvállalatokhoz került, ennek mintegy 86 százaléka hitel formájában. Számosságát tekintve a két pillérben együtt továbbra is az ügyletek közel 93 százaléka a mikro- és kisvállalkozásokhoz kötődik.

Az ágazati eloszlást tekintve az I. (forint)pillérben a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás és a feldolgozóipar ágazatok részesedése kimagasló, a hitelek több mint hatvan százaléka ebbe a három ágazatba irányul, míg a II. (deviza)pillérben az ingatlanügyletek mellett a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás dominál, együttes arányuk mintegy 65 százalék.

A hitelek ágazati eloszlása¹

¹Az ágazati eloszlás nem tartalmazza az egyéni vállalkozókat.

Az nhp harmadik szakaszában is kiegyenlítettebb a hitelek területi eloszlása a két pillért együttvéve, mint a teljes kkv-hitelállomány viszonylatában. Jóllehet a legtöbb hitel az I. (forint)pillérben is a közép- magyarországi (Budapest és Pest megye) régióhoz köthető, a hitelek koncentrációja lényegesen elmarad a program indulása előtt fennálló hitelállományban megfigyelhetőtől. Míg a második szakasz indulásakor a kkv-hitelállomány mintegy 54 százaléka közép-magyarországi székhelyű vállalkozásokhoz kapcsolódott, az nph harmadik szakasza I. (forint)pillérében megkötött hitelszerződések összegének mintegy ötöde köthető ehhez a régióhoz.

A hitelek regionális eloszlása

agrotrend.hu / MNB, magyarhirlap.hu