Már vetik a napraforgót Tolnában

Nagy munkában vannak a gazdálkodók a megyében, a hirtelen beköszöntött meleg idő előre hozta a tavaszi munkálatokat. Kovács István bátaszéki gazdálkodó elmondta, az őszi vetésű növények fejtrágyázását, gyomirtását már elvégezték, rozsda ellen is kellett permetezni a búzánál és a héten megkezdték a napraforgó vetését.

– Sok mindent át kell gondolni, mondta a gazdálkodó, hiszen a búza augusztusi tőzsdei ára csak 38 ezer forint tonnánként (tavaly 45 ezer volt), így nem érdemes műtrágyázni, mert nem hozza be az árát. A nagy meleg csak úgy húzza felfelé a növényt, ami nem szerencsés, hiszen ha hosszú szárat növeszt, az később könnyen megdől egy-egy szélviharban, ami megnehezíti a betakarítást, a hozamot pedig csökkenti.

Guth István, a Teveli Zrt. igazgatója elmondta, a napraforgót már vetik, nagyon jó a talaj minősége. Idén ők is több napraforgót vetnek, mint tavaly, ennek oka, hogy a kukoricának nagyon gyenge az ára, ezzel szemben az olajos növényeknek százezer fölött van tonnánként az ára. Az igazgató elmondta, a cégük 300 szarvasmarha tartásával is foglalkozik, így lucernát, kukoricát is termelnek. Ez utóbbit a jövő héten már vetik. Csak akkor van gond, ha mínusz 3-4 fokra visszahűl a levegő, mert az sokat ártana a korai vetéseknek, tette hozzá a szakember.

Krieser János a biritói Pusztabír Kft. vezetője, aki egyben a megyei gabonaszövetség tagja is, elmondta, tizenegy őstermelővel közösen gazdálkodnak 1560 hektáron. Idén kihagyják a napraforgót a vetésváltásból, de figyelembe vették az uniós előírást, a zöldítést és a diverzifikálást is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 30 hektár felett minimum három növényt kell termelniük, a zöldítésnek pedig az a feltétele, hogy úgynevezett másodvetésű növényeket is termeszteniük kell ahhoz, hogy hozzájuthassanak a hektáronkénti 81,3 eurós támogatáshoz. Ez a feltétel tavaly lépett életbe, így mára már némi tapasztalattal is rendelkeznek.

Krieser János elmondta, a múlt évben inkább az ugaroltatás mellett döntöttek, mert a felkínált másodvetésű növények vetése túl bonyolult lett volna. Véleménye szerint a gazdálkodóknak a legnagyobb gondja az, hogy kiszolgáltatottak, nincs egy fix időpont arra, hogy mikor kapják az uniós támogatást. Ez minden évben máskor érkezik, így számítani nem lehet vele. A gazdálkodó konkrét példát is említett, két éve azért értékesítette idő előtt, alacsony áron a terményét, mert nem jött meg a várt pénz és fizetnie kellett a tartozásait. Tavaly arra számított, hogy a támogatás késni fog, ezért megint leszerződött alacsony áron, erre időben küldték a pénzt, de már a szerződést nem tudta visszacsinálni. Így ismét rosszul járt. Jó lenne elérni, ha végre egy adott időpontban utalnák a támogatásokat, nem ad hoc módon, mondta Krieser János.

agrotrend.hu / teol