Hírek

Nincs vállalkozó, aki aratna a Balatonon

Folyamatosan hízik a jég a Balatonon, évek óta nem voltak ilyen alkalmas viszonyok a nádaratáshoz. A Somogy megyei településeken igen eltérő a növény sűrűsége, a siófoki partszakaszon például alig van, Balatonfenyvesnél vagy Balatonberénynél azonban 40-50 méter széles sávban nőtt a növény.

– A nád mennyiségérõl, összetételérõl és minõségérõl tavasszal születik pontos kimutatás, akkor készül el az új nádminõsítési térkép, ami nemcsak biológiai, ökológiai szempontból osztályozza a növényt, hanem gazdasági felhasználás céljából is – mondta Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje. – Az idén nyárra szeretnénk elkészíteni egy nádgazdálkodási tervet is a Balatonra, ami egyedülálló, hiszen egyetlen magyarországi tóra sem készült ilyen. Ez egy 20-25 éves idõszakot ölelne föl a nádfelmérésre alapozva. Ebbõl kiderülne, hol kellene akár kétévente vagy évente is learatni, hogy ténylegesen megújuljon, felfrissüljön a nád – tette hozzá a vízügyi vezetõ.

– Az idén a töredezett, rosszabb minõségû, avas, öreg, penészes nád vágása zajlik, ami vízminõség-védelmi szempontból fontos. Haszonnád-aratásra, vagyis az elsõ osztályú, építõipari felhasználásra alkalmas növény levágására nem kerül sor, ugyanis nincs vállalkozó, aki ezt elvégezze, a vízügynek nincsenek nádvágó gépei – mondta Csonki István. – A rossz minõségû növény vágását 100-120 hektáron tervezik, a munka felét három vállalkozó végzi, a másik felét magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek, szövetségek, akik a saját területük elõtt lévõ nádat levághatják. Eddig 72 ilyen személy vagy egyesület jelentkezett, de ez a szám várhatóan eléri a százötvenet – hangsúlyozta az igazgatóság vezetõje.

Azok az önkormányzatok, strandüzemeltetõk vagy horgászegyesületek, amelyek a saját területük elõtt lévõ részt szeretnék kitisztítani, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál jelentkezhetnek. A rendkívüli hideg miatt elõreláthatólag akár február végéig is arathatják a nádat a Balatonon.

A Balatonon 1200 hektárnyi nádas található, de 400 hektár védett, mert madarak fészkelõ helye, ezért ott nem lehet vágni. – Egy évben 270 hektárt le kellene aratni, de a part melletti, szabdalt, vékony csíkban elhelyezkedõ nádast kevés helyen lehet nagygéppel megközelíteni, ugyanis számos esetben magánterületen keresztül lehetne csak lehajtani a jégre – mondta Csonki István. – Így nagyjából egy 120-130 hektáros rész marad, amit remélem azért az idén is sikerül learatnunk. A levágott nádat mindig ki kell vinni a jégrõl a szárazföldre. A lényeg, hogy ne korhadjon bele a vízbe, ne növelje a feltöltõdést. Ahol engedélyezett, ott a szárazföldön elégetik a növényt, máshol hulladéklerakó helyre kell szállítani.

agrotrend.hu / sonline.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook