Salátatörvénnyel segítik a mezőgazdaság szereplőit

Az agrárium versenyképességének javításáról szóló törvények módosításának vitájában Győrffy Balázs (Fidesz) azt mondta, hogy a hat jogszabály módosításának közös célja az adminisztrációs terhek csökkentése és a gazdálkodók versenyképességének ösztönzése.

A vízgazdálkodásról szóló törvényre rátérve hangsúlyozta, hogy 2016 óta – az EU-s jogharmonizáció miatt – a termelőknek vízkészletjárulékot kell fizetniük az általuk használt öntözővíz után. A versenyhátrány csökkentése érdekében viszont mérsékelni kell a terheket – hangsúlyozta a képviselő. Emiatt a halgazdálkodással és rizstermesztéssel foglalkozók számára 400 ezer köbméterre emelik a mentességi határt. Az öntözött terület vagy a vízfelszín nagyságának növelésével nőhet a mentesség mértéke, a vízmennyiséget pedig ezentúl nem felhasználónként, hanem engedélyenként állapítanák meg – közölte.

A törvényjavaslattal pontosítanák a bérvadászat fogalmát és annak lehetőségét kiterjesztené a vadásztársaságok számára is – mondta. A vadkárok csökkentésének érdekében szükség van a vadászat intenzitásának növelésére és időtartamának kiterjesztésére – hangsúlyozta a politikus. Idén február 28-án lejártak a vadgazdálkodók üzemtervei, de ezt sokan nem újították meg – hívta fel a figyelmet. A módosítás alapján 2037. február 28-ig változatlan területen lehetne folytathatni a vadgazdálkodási tevékenységet – ismertette a részleteket.

A javaslat pontosítja a kis teljesítményű erőművek definícióját, amivel a megújuló energiák terjedését támogatnák. Az átlagosnál gyengébb minőségű földeken pedig nem kellene talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni a kis teljesítményű erőművek telepítéséhez – tette hozzá. Indokolatlannak nevezte, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyéhez kössék a területek művelés alóli kivonását, ha azt mezőgazdasági célú tereprendezésre vagy öntözési célú létesítmények telepítésére hasznosítják.

A módosító javaslat a földvédelmi járulék fizetési kötelezettségét is megszünteti – hangsúlyozta a képviselő. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosítása után a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megválasztott tisztviselőinek a megválasztásukat követő 15 napon belül kellene megszüntetniük az összeférhetetlenségi okokat. A mezőgazdasági termékpiacokon tapasztalható tisztességtelen magatartásokat törvényi szinten kell szabályozni – szögezte le.

Kormány: a javaslat növeli a versenyképességet

Nagy István államtitkár azt mondta, hogy a javaslat olyan elemeket érint, amelyek összességében az agrárium versenyképességét növelik. Kiemelte, hogy annak alapján 2037-ben valamennyi vadászterület üzemterve egy időben jár majd le. A földhasznosítási kötelezettség teljesítése rugalmasabbá válik, miközben az átlagosnál gyengébb földeken kis teljesítményű naperőműveket lehet telepíteni – tette hozzá. Az államtitkár a Földművelésügyi Minisztérium nevében támogatást kért a javaslatnak.

Fidesz: az indítvány segíti az agrártermelőket

Farkas Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy az indítvány nagy mértékben segíti az agrártermelőket, a módosítások mind a gazdálkodók feladatainak könnyítését szolgálják. Hangsúlyozta, hogy a szakbizottsági ülésen jelentős részben az ellenzék is egyetértett a javaslatban foglaltakkal. A vízgazdálkodási törvénybe beépített új paraméterek meghatározzák a következő időszak öntözési lehetőségeit – emelte ki.

A vadvédelemről és vadgazdálkodásról szóló törvény módosítása is komoly segítséget jelent, miközben a működési tapasztalatok alapján készített korrekciókat tartalmaz – hangsúlyozta. A kis teljesítményű erőművek engedélyeztetési szabályai is egyszerűsödnek – jelezte. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosításával a szervezet közfeladatai közé kerül az országos jégelhárító rendszer működtetése – mondta.

MSZP: támogatható és nem támogatható elemek is vannak a javaslatban

Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy egy olyan salátatörvény fekszik a Ház előtt, amiben sok támogatható rész is található, de vannak benne nem támogatható elemek is. A vadászati szabályok változtatása alapvetően jó, ahogy a vízgazdálkodási kedvezmények kiterjesztése is – mondta.

A termőföld védelméről szóló törvény módosításában azt írják, hogy nem lehet földvédelmi bírságot kiszabni, ha a cselekmény elkövetése óta már egy év eltelt – emelte ki. Kérte, ne adjanak ilyen felmentést a hatóságnak, mert akár utasításra is "eltehetik" egy évre az ügyet – közölte. Az erdőkről szóló résszel is egyetértett, a kamarai összeférhetetlenség megszüntetésének szabályairól azt mondta, hogy a szervezet egyik vezetője több éve összeférhetetlen.

Jobbik: lehetne bátrabb javaslatokat is hozni

Magyar Zoltán, a Jobbik vezérszónoka helyeselte a bürokráciacsökkentésre vonatkozó rendelkezéseket, a többivel kapcsolatban pedig úgy értékelt: sokkal bátrabbnak kellett volna lenni. Azt mondta: cselekedni kell az öntözéssel kapcsolatban, mert Magyarország még messze nem használja ki a lehetőségeit, így minden örömteli, ami segít. Vitatta, hogy a szerződéses jogviszony kellően hatékony lenne, amit azzal magyarázott, hogy a hegyközségeknél nem érte el a várt hatást.

Az ellenzéki politikus azt javasolta, hogy keresőtávcsövet ne csak a hivatásos vadászok használhassanak, mert azzal könnyebb beazonosítani az egyedet, segítve a döntést, hogy elejti vagy elengedi azt. Ez a vad védelmét is szolgálja – mutatott rá. Magyar Zoltán azt is felvetette, hogy az erdészetek hívják vissza az "elüldözött alvállalkozókat", mert noha lenne elég tűzifa, nem tudják kitermelni.

Az előterjesztő kész a konszenzusra

Győrffy Balázs zárszavában megköszönte a felszólalók hozzáállását és több ponton a konszenzus lehetőségét vetette fel. Egyetértett azzal, hogy a sportvadászok is használhassanak éjjellátó keresőtávcsövet, a maroklőfegyverekkel kapcsolatos módosítást pedig azzal magyarázta: egy duplikációt szüntetnek meg a törvényben, a rendelkezés benne marad, csak nem két helyen szabályozzák.

A kormánypárti politikus a fahiánnyal összefüggésben azt felelte: ez mélyebb beavatkozást igénnyel, azzal ugyanis, hogy Magyarországon tavasztól őszig nem lehet érdemi termelő munkát végezni, sokan a szomszédos országokban vállalnak egész éves munkát, mert ott lehet.

agrotrend.hu / MTI