Sikeres évet tudhat maga mögött a magyar agrárkutatás

– Melyek voltak az év elején kitűzött célok?

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Magyarország legnagyobb agrárkutatással foglalkozó intézményrendszere, amely egy „ernyős” szervezetként működik. 2014-ben jött létre ebben a formájában, korábban különálló, független intézetek olvadtak egybe egy szervezetté. Ezalatt a 3 év alatt alakult ki az a fajta szervezeti munkamegosztás, amely a mindennapi működés szempontjából megfelelő. 2016 végére fölállt a szervezet úgy, hogy működőképes legyen. Belső struktúráját ki tudta alakítani, valamint előkészület alatt volt a szervezeti és működési szabályzat, azonban ez még év elején nem állt rendelkezésre.

A szervezet ismertsége, ami nagyon fontos lett volna, hiányzott, ezért a két alapvető célkitűzésem az év elején az volt, hogy az elmúlt évek alatt az alapítástól kezdve a kialakított struktúrát szervezeti keretbe, formába öntsük, tehát

• egy megfelelő működési szabályzatot állítsunk össze rövid időn belül.
• Továbbá, hogy elkezdjük építeni az intézményrendszer, illetve az általa zajló kutatások és eredmények szélesebb körű ismertségét.

– Az ismertség széleskörű kiépítése meglehetősen hosszú folyamat. Így a 2018-as év is örökli ezt a hosszú távú tervet?

Ez nyilvánvalóan nem egy rövid távú, hanem aprólékos munka. Fontos feladatnak tartom, hogy

azokat az eredményeket, amelyeket elértünk szélesebb társadalmi körök is megismerjék.

Azt az elvet követve, hogy nem elég jónak lenni, hanem annak is kell látszani, ezt próbáljuk átültetni a mindennapok gyakorlatába.

Ez év tavaszára készült el a szervezeti és működési szabályzatunk, ami a hatalmas intézményüknek a szervezeti kereteit foglalja magába. Illetve elkezdtük a NAIK megismertetését a közvélemény számára, olyan akcióprojekteket indítottunk, amelyekkel sikerült ezen a területen is jó eredményeket elérni. Rengeteg pozitív híradás jelent meg az intézménnyel kapcsolatban hazai és nemzetközi színtéren is. Utóbbin nagyon sok programot futtatunk és időnként már az volt érzésem, hogy nemzetközi szinten ismertebbek vagyunk, mint hazai viszonyok között. Ha ezen még nem is sikerült fordítanunk, de jó irányt vettünk, amit alátámasztanak például a médiamegjelenéseink. Hiszen

ebben az évben ötször annyi híradás jelent meg rólunk, mint a megelőző 3 évben együttvéve.

Ezek mind pozitív jellegű beszámolások voltak, kapcsolódva azokhoz a feladatokhoz, elsősorban szakpolitikát segítő szakmai munkához, ami a NAIK-nak az egyik legfontosabb célkitűzése volt.

Ezen felül szerettünk volna egy olyan folyamatot elindítani, amellyel

munkatársak számára is próbáljuk vonzóvá tenni a a kutatói munkát.

Hiszen viszonylag szűkös költségvetésből működünk, a feltételek sok esetben kedvezőtlenebbek, mint egyéb nyugat-európai intézményeknél. Ugyanakkor azonos kutatási térben mozgunk, ezért több olyan programot is indítottunk ebben az évben, amelyekkel a kutatói pálya vonzóképességén javíthattunk.

A fiatal kutatói programunk az évek alatt nagyon népszerű lett, amelyet az FM kezdeményezésére és támogatásával indított az intézményünk. Ebben az évben szintén sikeres volt, sőt az elkövetkező időszakban az a tervünk, hogy a fiatal kutatók számára hosszú távon is perspektivikus életpályamodellt építsünk föl, hogy megtalálják lehetőségeiket és számításaikat itt az intézményrendszeren belül. Annak érdekében, hogy ígéretes fiatal kutatóink ne külföldön folytassák értékes munkájukat.

– Jelentős számú nemzetközi projektet is futtat az intézmény a tudásexport, tudásátadás jegyében. Milyen eredményeket jelentettek ezek?

Nem beszélnénk projektek lezárolásáról, ugyanis ez egy folyamatos munka, amely a következő évtől még intenzívebbé válik. Ugyanis a NAIK tevékenysége alatt keletkező szellemi termékek továbbra is piacképesek maradnak, nem csak hazai viszonylatban, hanem nemzetközi fronton is. Több éves hagyománya van annak, hogy a magyar agrártudást, innovációt megbecsülték Európában és Európán kívül is. Mi ezt a munkát élesztettük fel és ennek keretében tényleg erős nemzetközi offenzívát indítottunk a világ több részén. Észak-Afrikában, a szubszaharai térségben vagy Dél-kelet-Ázsiában folytattuk az ez irányú tevékenységünket.

Teljesen új terület Dél-Amerika, ahol szintén megjelentünk és munkákkal hozzájárulhattunk a térség agrárfejlesztéséhez. Kolumbiával nagyszabású erdészeti programot is megvalósítunk, amely 1,5 millió euró összegű támogatást nyert.

Észak-Afrikában jelen vagyunk az erdészetben, a kertészetben, a halgazdálkodásban, a méhészetben és a rizstermelésben, illetve az öntözés fejlesztésében.

Néhány napja kötöttünk együttműködési megállapodást Laosszal. Ahol az ott folyó agrárfejlesztéseket, agrárvállalkozásokat és -beruházásokat megalapozó kutatásokat fogjuk segíteni közös együttműködésben az ottani nemzeti agrárkutatási központtal. 

De új terület ilyen szempontból Nyugat-Afrika is, azaz néhány hete írtuk alá a Ghánában működő nemzeti agrárkutatási központtal az együttműködési megállapodást. Ez szintén a magyar agrártudás terjedésének ad lehetőséget, de az intézmény számára is konkrét eredményeket jelenthet.

– A NAIK jelentős projektje 2017-ben – amelyről korábban is írtunk – a fehérjeprogram volt, hogy áll ez a folyamat most?

Ez sem zárult még le, már folyamatban van a fehérjeprogram kormányzati elfogadása.  Jelenleg zajlanak azok a kormányzati szintű, államigazgatási egyeztetések, illetve folyamatok, melyek lévén abban bízom, hogy

jövő év elejére a kormány véglegesíti és elfogadja a programot, melynek előkészítésében a NAIK jelentős szerepet játszott, illetve a tervek szerint a vezető intézmény szerepét töltheti be.

– Visszatérve a Magyarországot érintő projektekhez, milyen együttműködési tevékenységet emelne ki, amely az idei évben jelentősen meghatározta az agrárkutatási és innovációs célokat, illetve támogatta az intézmény tevékénységét?

Nagyon fontosnak tartom azokat az együttműködéseket és irányokat, amelyek az idei évben kialakult a térség országaival. Erősítettük a kapcsolatunkat a visegrádi országokkal, erre nagyon jó alkalmat adott, hogy jelenleg Magyarország tölti be a Visegrádi Négyek (V4) elnöki tisztét. Kezdeményezésünkre november elején, összefogtuk azokat a a visegrádi agrárkutatókat és intézeteket, amelyek hasonló területekkel foglalkoznak mint mi.

Aláírtunk egy V4-es kutatói együttműködési megállapodást, amely részben azt célozza, hogy a térségben zajló kutatásokat összehangoljuk, hiszen nagyjából hasonlóak a problémáink, hasonló kérdések foglalkoztatnak bennünket, a forrásaink viszont végesek.

Másrészt a megállapodás célja volt, hogy a tudástranszfer területén elért tapasztalatokat – amiben Magyarország a térségben élenjáró – megosszuk egymással és a bizonyos kérdésekben közösen lépjünk föl, hiszen az érdekeink itt is azonosak. Különösen a fejlődő országok agrárfejlesztésében hasonló érdekek mentén tudjuk a szerepvállalásunkat erősíteni.

– Hogy jellemezné a kifejezetten Magyarországot érintő kutatási projektek alakulását?

Itt az intézményben azokat a gyakorlat-orientált kutatásokat végezzük, amelyek közvetlenül segítik a szakpolitikai célok megvalósítását és közvetlenül a gyakorlatban rövidtávon megjelenhetnek. De itt egyértelműsíteni szerettük volna, azokat az irányokat, amelyekkel a rendelkezésre álló keretek között nekünk célszerű és kell foglalkoznunk. A mezőgazdaság roham tempóban fejlődik és nekünk azokkal az irányokkal, kutatásokkal kell foglalkozni, amelyek közvetlenül a Kárpát-medence körülményei között tudják segíteni az agrárium fejlődését, a versenyképesség erősítését. Ennek eredményeképpen összességében 150-160 kutatási célt fogalmaztunk meg az elmúlt időszakban, melyek lefedik az agrárium minden területét. Ezek alapvetően 3 nagy terület köré csoportosíthatók:

• Klímaváltozáshoz kapcsolódóak, hiszen ennek hatása minden területet jelentősen befolyásol.
• Informatika, digitalizáció, a precíziós gazdálkodás technológiai elemeinek hazai viszonyokba való adaptációs feltételeinek biztosítása.
• A kedvezőtlen adottságú területek, termőhelyek, olyan alternatív technológiai fejlesztésekkel, javaslatokkal való segítése, amelyek az ott élők számára jelentenek megoldást, megélhetési lehetőséget.

Ilyen alternatív lehetőség például az agrárerdészet, az ökológiai gazdálkodás, őshonos állatok tartása, tej- és termékpálya kialakítása.

– Milyen idén elért eredményt emelne ki az évből?

Idei nagy eredménynek tartjuk azt, hogy a magyar szakpolitika, a magyar agrárkormányzat élenjáró volt abban, hogy erősítse Európán belül és kiemelje az ország GMO-mentességét, valamint minél több szövetségest szerezzen a megtartásához. Ebben a tekintetben sikerült elérnünk elsősorban a NAIK-ban és az FM-ben folyó munka révén, hogy

az Európa-Kína szója-csúcstalálkozót jövőévben Magyarország szervezheti meg.

Ezt kivételes elismerésnek tartjuk, amely mutatja, hogy Magyarország élenjáró a GMO-menetességért folytatott küzdelemben.

agrotrend.hu / Balogh Kitti