Törvényi változások a versenyképesség javítása érdekében

A Magyar Közlöny december 11-i számában kihirdették a Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke által az agrárium helyzetének javítása érdekében kezdeményezett törvénymódosításokat – tájékoztat honlapján az agrárkamara.

Vízügyek

A vízgazdálkodásról szóló törvény esetében a módosítás a termelõk által használt öntözõvíz utáni vízkészletjárulékot érinti, az uniós versenytársakkal szemben lemaradásban lévõ gazdálkodóink felzárkóztatása érdekében.

A módosítás megemeli a kedvezményes vízhasználati kvótákat, javítja a halgazdálkodást és rizstermesztést folytatók helyzetét, valamint újszerû megoldással – a hektár alapú kedvezményes vízhasználat bevezetésével – az öntözött területek bõvítését is eredményezi.

Vadügyek

A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény módosítása önálló vadászati jog esetében pontosítja a bérvadászat fogalmát, kimondva, hogy írásban, ellenérték megjelölésével kell arról megállapodni, egyúttal kiterjeszti a bérvadászat lehetõségét a vadásztársaságok számára is. Ezekkel a bérvadászat lényegi elemeit – a gyakorlattal megegyezõen – törvényi szinten is rögzítették.

Az elfogadott módosítás lehetõséget biztosít a hivatásos és sportvadászok számára az éjjellátó keresõtávcsõ használatára; az éjjellátó céltávcsõ használatának tilalmát a módosítás nem érinti, azt továbbra sem lehet használni.

A tervezet kiterjeszti továbbá a tájegységi fõvadász feladatköreit is, kimondva, hogy a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási üzemtervének elkészítésében közre kell mûködniük.

Jéger-rendszer

A mezõgazdasági termelést érintõ idõjárási és más természeti kockázatok kezelésérõl szóló törvény lehetõséget biztosít a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósítandó országos jégkármegelõzõ rendszer mûködtetésének finanszírozására a nemzetgazdaságban okozott jégesõkárok megelõzésére, illetve a jégesõkárok enyhítésére.

A Vidékfejlesztési Program keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyerte el a pályázati jogosultságot a rendszer kiépítésére, így szükséges ennek törvényi szintû rögzítése is, mint agrárkamarai közfeladat. A termõföld védelmérõl szóló törvény módosítása alapján a NAK által 2018. május 1-re kiépítendõ országos jégkármérséklõ rendszer létrehozásához igénybe vett, megközelítõleg 2 négyzetméteres területek mentesítése sem lesz engedélyhez kötött.

Ezek mellett a földvédelmi járulékfizetési kötelezettség is megszûnik a fenti tevékenységek esetén, a bürokráciacsökkentés jegyében.

Fizetési ügyek

Továbbá a termõföld védelmérõl szóló törvény módosítása a kis teljesítményû, napenergia-alapú erõmûvek átlagosnál gyengébb minõségû földeken való létesítését eredményezi azáltal, hogy ebben az esetben nem kell talajvédelmi vizsgálatot lefolytatni, illetve talajvédelmi járulékot fizetni.

Ugyanezen törvény módosítása értelmében a jövõben az öntözési célú létesítmények létesítése és üzemeltetése esetén is az érintettek mentesülnek az engedélyezés, valamint a talajvédelmi járulék fizetési kötelezettsége alól.

Erdõügyek

Az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló törvény módosítása az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhang megteremtése mellett egyértelmûvé teszi, hogy az erdõtörvény módosított rendelkezéseit a folyamatban levõ körzeti erdõtervezésekre is alkalmazni kell. Így nyilvánvalóvá válik, hogy az erdõgazdálkodási tevékenység folytatását könnyítõ korábban elfogadott új törvényi rendelkezések alkalmazásának nem akadályai az azokkal ellentétes rendelkezéseket tartalmazó körzeti erdõtervek.

A módosítás rögzíti továbbá, hogy a körzeti erdõterveket az új törvényi rendelkezésekkel folyamatosan összhangba kell hozni.

Termékügyek

A mezõgazdasági termékpiacok felvásárlói oldalán tapasztalható egyre erõsödõ koncentráció és erõfölény egyik gyakori jelensége a felvásárolt termékek ellenértékének késedelmes kifizetése, illetve a gyorsan romló termékek fogyaszthatósági vagy minõség-megõrzési idején túli reklamációk, melyek jelentõs károkat okoznak a termelõknek.

A törvénymódosítás ebbõl kifolyólag a mezõgazdasági termelõk, mint beszállítók számára jelent elõrelépést azáltal, hogy kimondja, a friss vagy gyorsan romló áru esetén a minõségi kifogás a felek között létrejött szerzõdésben meghatározott fogyaszthatósági vagy minõségmegõrzési idõn belül emelhetõ, vagy ennek hiányában a minõsítést az áru átvételekor lehet érvényesíteni, azt követõen erre hivatkozni nem lehet.

Fentiek mellett az elfogadott törvény számos további módosítást eredményez a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tagjai helyzetének javítására.

agrotrend.hu / NAK