Hírek

A földcserén bukhat el a termelői összefogás?

Nem kezeli életszerű módon a gyakorlatban nagyon is elterjedt, gazdálkodási okokból szükséges földcserék ügyét az új törvény koncepciója. A rendezetlen szabályozás miatt uniós támogatások is elveszhetnek.

Ugyan az új földtörvény koncepciója számos kérdésre választ ad, sőt meg is említi a kormányzat által a nagyobb birtokoknak szánt szerepek és feladatok között a háztáji, illetve kistermelők tulajdonában lévő gazdaságok termelésének integrálását, a koncepció bizonyos szempontból nem életszerű − ilyen például a földcserék ügye. A nagyobb gazdasági társaságok, egykori szövetkezetek ma is nyújtanak integrációs szolgáltatásokat a kisebb termelőknek vagy szövetkezeti tagoknak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy vetőmagot ad vagy betakarítási szolgáltatásokat nyújt, illetve értékesítést végez az integrátor, hanem sokszor azt is, hogy a gazdaságossághoz szükséges táblák kialakítása érdekében az osztatlan közös tulajdonú területekre eső földdel, illetve a kisebb önálló földrészlettel rendelkezőknek − ha maguk akarják a földjüket művelni − földcsereszerződés keretében egy, a gazdálkodó szervezet által használt másik táblában biztosítanak azzal megegyező nagyságú, tömbösített földterületet. (Sokszor a vetésforgó miatt is szükséges, hogy évente más-más táblákban jelöljék ki a használható földterületet, és ezt rendre újratárgyalt szerződésekkel biztosítsák.)

Kaba környékén például a kárpótlás során a szövetkezeti részaránytulajdonok kiadásakor töredezett birtokszerkezet alakult ki. Az egykori tagok 30-40 aranykoronás, olykor egy hektárnál is kisebb földterületeket kaptak, melyek jelentős része még kiméretlen osztatlan táblákban helyezkedik el. A tulajdonosok többsége haszonbérleti, szolgáltatásintegrátori szerződéses kapcsolatban áll az egyebek között burgonya-, zöldborsó- és csemegekukorica-termeléssel és vetőmag-előállítással foglalkozó, mintegy 1200 hektáron gazdálkodó Kaba-Burgonya Szövetkezettel (a területből 600 hektár bérlemény). A szövetkezet emellett közel kétezer hektárnyi csemegekukorica- és 600-700 hektár zöldborsótermelést integrál a környéken, a saját tulajdonú hűtőházában előállított feldolgozott terméket Nyugat-Európába exportálja. A környékbeli őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok éves földcsere-megállapodásokkal tömbösítik a haszonbérleti és szolgáltatási szerződésekkel lekötött földterületüket − mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Riskó Mihály, a szövetkezet elnöke. Az elmúlt években kialakult egy stabil gazdálkodói kör, amely tényleges termelést végez.

A hatályos földtörvény azonban nem támogatja az ilyen szerződésekbe foglalt földhasználat bejegyzését a közhiteles földhasználati nyilvántartásba, ezért fennáll a veszélye, hogy ezek a termelők elveszthetik a területalapú támogatásukat. Egy jogszabály-módosítás miatt már csak a jogszerű földhasználók kaphatnak támogatást a valós földhasználat után, azt pedig a földhasználati nyilvántartás alapján ellenőrzi a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Mivel a földcsereügyletek nyomán nem feltétlenül a saját, sokszor kijelöletlen tulajdonukon gazdálkodnak az érintettek, így nem lehet egyértelműen bejelenteni a támogatásokhoz szükséges valós földhasználatot. Az integrációs földcsere egyetlen, a földtörvényben jelzett hasznosítási kategóriába sem illeszthető be, a hatóságok pedig még nem adtak iránymutatást, hogy miként tudnának jogszerűen eljárni a termelők. A probléma az ország más részein is fennáll, több tízezer hektárt érintően − ha a cserére nem jegyzi be a földhivatal a jogszerű földhasználatot, akkor többnyire a kistermelők esnek el a területalapú támogatástól is. Ez a támogatási összeg az ország számára is elveszhet.

Az megjósolhatatlan, hogy a földtörvény koncepciója szerint külön jogszabályban rendezni tervezett osztatlan közös tulajdonok tulajdoni, használati viszonyait rendező törvény mikor születik meg, és addig is hogyan lehetne a támogatások elvesztésének kockázata nélkül igazolni a jogszerű földhasználatot. A kormány addig is fenntartaná a birtokegyesítési célú földcserék lehetőségét, de nem tudni, hogy egy év alatt a következő támogatási kérelem beadásáig lezajlana-e az osztatlanok kimérése, a csereügyletek hatósági bejegyzése. Orvosolhatná a problémát − tette hozzá Riskó Mihály −, ha a földtörvénybe bekerülne a csere vagy egyéb más jogcím, ami rendezné a helyzetet.

Forrás: Napi Gazdaság

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook