Agrárium: Biztosítaná a hozamot az állam

Az elképzelések szerint a jövedelemstabilizáló eszköz által nyújtott kompenzációban akkor részesülhetne egy termelő, ha a tárgyévi jövedelme több mint 30 százalékkal kevesebb, mint a referenciajövedelme. Ez a tervek szerint vagy az előző három év jövedelmének átlaga lenne, vagy pedig az előző öt év legmagasabb és legalacsonyabb értékének elhagyásával képzett három év jövedelemének átlaga.

Az eszköz működését a kárenyhítési rendszerhez, vagyis egy állami biztosításhoz hasonlóan képzelhető el. A rendszerhez csatlakozó termelők évente hozzájárulást fizetnének a jövedelemstabilizáló alapba. (A „tagsági díj” mértéke még nem eldöntött). A résztvevők ez után bevallanák a referencia időszaki és a tárgyévi termelésüket. Amennyiben ez alapján adott évben a jövedelemcsökkenés mértéke meghaladná a 30 százalékot, kompenzációt kapnának. A kompenzáció ugyanakkor nem érhetné el a jövedelem-kiesés 70 százalékát. Az érintett gazdáknak tehát így is lenne jövedelemkiesése, de messze nem akkora, mint amekkorát egy-egy rossz évben kell elkönyvelniük.

Időjárási és piaci okok miatt a mezőgazdasági szereplők árbevétele sok esetben nagyon bizonytalan. Tavaly például a meggytermelők jövedelme csökkent jelentősen, mert az első félév egyébként kedvező időjárása miatt egyszerre érett be mintegy 80 ezer tonnányi termés. Ennek hozzávetőleg a negyede feleslegesnek tűnt a piacon.

Az elmúlt években 200 forint körül alakult a meggy kilójának felvásárlási ára, 2014-ben azonban a kis szemméret és a nagy mennyiség miatt a felvásárlási árak mindössze 80 forint körül mozogtak. A jövedelemkiesés amiatt is probléma volt, mert a gyakorlat az, hogy a korai meggytermés bevételéből fedezik a termelők a később érő gyümölcsök, így az alma által igényelt inputanyagokat. Végül a helyzet megoldására a szaktárca elsődleges feldolgozási támogatást nyújtott, mintegy 300 millió forint értékben.

Az elmúlt évben feladta a leckét a termelőknek az is, hogy jelentősen csökkent a gabonafélék ára. Ez azóta ugyan emelkedett, de még mindig nem érte el azt a szintet, ahol a megtérülés garantálható. Tavaly jó terméseredmények és értékesítési döntések miatt a termelők hozzávetőleg tíz százalékánál a jövedelmezőség így is elérte a 2013-as szintet, 30-40 százalékuknál pedig ugyan alacsonyabb volt a profitráta, de még nyereségesek voltak. A termelők másik fele 2014-ben azonban az országos rekordtermések ellenére is veszteséges volt, ezen belül az összes szereplő negyede kifejezetten rossz évet zárt.

„A konstrukciót jó kezdeményezésnek tartom, amely amellett, hogy segítené a biztonságos jövedelemtermelés feltételeit, egyben az ágazat fehéredését is szolgálná, hiszen jövedelmet kimutató mérleg esetén lenne értelme igénybe venni azt” – jelentette ki a Világgazdaságnak  Vancsura József .

Új, a mezőgazdasági termelők számára elérhető kockázatkezelési konstrukció bevezetését szorgalmazza a Földművelésügyi Minisztérium – tudta meg a Világgazdaság. A szaktárca a 2015-2020 közötti magyar Vidékfejlesztési Programot koordináló Miniszterelnökség részére javasolja új kockázatkezelési intézkedésként az új kárenyhítési elem bevezetését, amely egyelőre jövedelemstabilizációs eszköz munkanéven létezik a minisztériumnál.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke lapunknak úgy vélte, hogy az új rendszer a tisztességes, mérleggel rendelkező termelőket segíthetné a nehéz években. Szerinte kérdéseket is felvet ugyanakkor egy ilyen eszköz bevezetése, hiszen ma még nem tudni, hogy mennyit kellene befizetni ahhoz, hogy valaki jogosultságot szerezzen. “Az is fontos lenne, hogy minden befizetett forint mellé az állam is hozzátegyen valamennyit, legalább az első időkben, amíg beindul a rendszer” – tette hozzá az elnök. Vancsura szerint azt is kezelnie kell a jövedelemstabilizációs eszköznek, hogy a termelők egy része kockázatosabb területeken gazdálkodik, mint más gazdák.

Forrás: vg.hu