Hírek

Fogalmi zavarok a föld adóztatása körül

A NAK korábban nyilatkozatban ítélte el azokat az önkormányzati törekvéseket, amelyek a településükön a földek tulajdonosait helyi adózás alá vonnák. A föld adóztatásával kapcsolatos jogi szabályozás kérdéséről kérdezte a NAKlap Dr. Mikó Zoltánt, a NAK mellett működő Állandó Választottbíróság elnökét. Az elnök a történelmi áttekintésen kívül rengeteg olyan jogi aggályt vetett fel, ami alapján a „földadó” úgy fest, eleve halálra ítélt próbálkozás.

– Magyarországon korábban is volt földadó, mi lehet az alapja a mostani felháborodásnak?

– A földek megadóztatásának szándéka először II. József idején merült fel. Egy 1783-ban elkészített adóreform tervezet szerint: „A föld lehet csak állandó alapja az adónak.” Ez az elképzelés akkor még nem valósulhatott meg, mivel a nemesség ebben évszázados kiváltságainak csorbítását látta. Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően, egy 1850. március 4-én kelt császári pátenssel elrendelték az osztrák örökös tartományokban korábban már bevezetett hozadéki rendszerű, úgynevezett földadókataszter bevezetését. A kiegyezést követően megkezdődtek azok a munkálatok, amelyek alapján az eddigi ideiglenes földadókatasztereket egy véglegesnek szánt rendszer válthatta fel. Az 1875. évi VII. törvény alapján elrendelt általános földadókataszter elkészítése tíz évig tartott. Ez a törvény vezette be a máig használatos aranykorona rendszert. Az aranykorona bevezetésének célja az volt, hogy a gazdaságilag hasznosítható földek megadóztatása érdekében az egyes földek közötti minőségi különbséget megállapítsák. A földek – eltérő minőségük miatt – azonos ráfordítás mellett eltérő hozadékot produkálnak. A földek tiszta hozadékának megállapításánál az átlagos termelési színvonalat, az így elérhető átlagtermést vették alapul, amelyből levonták a gazdálkodók költségeit. Az 1875. évi VII. törvénnyel bevezetett földadókataszter egészen 1964-ig volt hatályban. Erre az időszakra tehető a mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése, az irányítás tervutasításos rendszerre való átalakítása. Ilyen körülmények között külön a föld adóztatásának már nem volt meghatározó szerepe. A vállalkozások az általuk használt földet nulla értéken tartották nyilván. A mezőgazdaságban a szektorális különbségeket tartalmazó jövedelemadózási rendszer működött. A rendszerváltást követően fogadták el a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvényt, az adó megállapítására vonatkozó rendelkezéseit 1994-ben hatályon kívül helyezték. A teljes Földadó törvényt az Országgyűlés 2011-ben helyezte hatályon kívül. Ha ezeket a múltbéli szabályokat elemezzük, három dologra hívnám fel a figyelmet: A földadó bevezetését alapos előzetes hatásvizsgálat előzte meg. Nem a vagyont, hanem a földön megtermelt jövedelmet adóztatták meg. A földadó nem helyi, hanem központi adónem volt. Ez utóbbival kapcsolatban komoly gazdasági elemzések készültek annak megállapítására, hogy országosan mekkora legyen az érintett mezőgazdasági szektor adóterhelése. Épp ezért, aki áttanulmányozza a korabeli jogszabályokat, láthatja, hogy azok nagyon cizellált, a kedvezményeket, a mentességeket is magában foglaló szabályozást tartalmaznak.

– Pontosan mit tartalmaz a jelenleg hatályos, nagy vitákat kiváltó szabályozás, aminek alapján egyes önkormányzatok kivetették a földadót?

– Szeretném pontosan idézni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2015. január 1-től hatályos 1/A § (1) bekezdésének szövegét: „ Az önkormányzat illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá –e minőségre tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont].” Mint látható, a törvény fogalmilag nem földadóról, hanem települési adóról tesz említést, csak a köznyelv fordította le ezt földadónak. Ha az adózás tárgya a föld, akkor valójában földadózásról beszélhetünk. A szabályozás következő eleme szerint az önkormányzat minden olyan adót kivethet, amelyet törvény nem tilt, vagy közteher hatálya nem terjed ki rá. Itt viszont már látszik egyfajta fogalmi zavar: a föld, mint vagyontárgy, vagy pedig a földön előállított jövedelem (hozadéki elv) adózzon-e. Amikor az önkormányzatok az aranykorona érték alapján számítják ki az adót, akkor valójában a jövedelmet, a föld hozadékát adóztatják. Ahogy korábban már jeleztem, az AK érték megállapítása jövedelem (hozadéki) alapú. Itt van a gond, hiszen ha egy földtulajdonos, aki egyben, mint földtulajdonos mezőgazdasági tevékenységet is folytat (őstermelő, egyéni vállalkozó), akkor a jövedelme után adót fizet. Márpedig ebben az esetben a közteher hatálya a földre is kiterjed, így nem is lehetne ezen kör részére az adót kivetni. Az pedig, hogy az állam nem lehet alanya ennek az adónak, az állami tulajdonban levő földek használóit hozná versenyelőnybe azokkal szemben, akik nem állami földön gazdálkodnak. Abban ugyanis ne legyen kétsége senkinek, hogy a tulajdonosok, ha a földjük után adót fizetnek, annak költségét előbb-utóbb át fogják hárítani a bérlőkre. Adózásban pedig a tulajdoni alapú megkülönböztetés – hangsúlyozom, ha a földadó bevezetésre kerül – közösségi jogi szempontból akár tiltott állami támogatásnak is minősülhet.

– Mi lenne abban az esetben, ha a földadó vagyonadó jelleggel kerülne kiszabásra?

– Ebben az esetben meg kellene állapítani a földnek, mint adótárgynak az értékét. Gondolom, az értékbecslők örülnének egy ilyen piaci lehetőségnek, de azt hiszem, az így beszedett adó több éven keresztül nem az önkormányzati fejlesztéseket gyarapítaná, hanem a vagyonértékelők díjazására menne el.

– A gyakorlatban kinek kellene fizetni a földadót?

– Az úgynevezett földadó alanya a föld tulajdonosa lenne. Ezzel kapcsolatban azért szeretnék néhány összefüggésre rávilágítani: a magyarországi birtokszerkezet jelenlegi tulajdoni struktúráját alapvetően a kárpótlás határozza meg. Ennek eredményeként az egy személyre jutó földtulajdon mértéke átlagosan 3 hektár körül alakul, de ez rendszerint nem egy tagban és nem egy településen található. Magyarországon megközelítőleg 1,5 millió hektár föld esetében még nem történt meg a föld kimérése, azok osztatlan közös tulajdonban vannak. Nem szóltam még azokról az esetekről sem, amikor az ingatlan-nyilvántartási adatbázis, például lakcímváltozás át nem vezetése okán sok esetben nem a naprakész adatokat tartalmazza. Az elaprózódott földtulajdonok öröklése esetében a föld sok esetben nem is került felvételre a hagyatéki leltárba, így nem is lehet tudni, ki az érintett földrészlet, vagy tulajdoni hányad valódi tulajdonosa, magyarán ki a földadó alanya. Egy póthagyatéki eljárás költsége sok esetben több lenne, mint magának a hagyatéknak az értéke. Kérdezem: a földadó kivetéssel kapcsolatos ügyben ki fogja elindítani a póthagyatéki eljárást? Ki viseli annak költségeit? Az is érdekes lehet majd, ha mondjuk a zsebszerződéssel eladott föld esetén a formális tulajdonos fogja megkapni az adó megállapításáról szóló határozatot. A jogilag szinte kezelhetetlen esetek számát még lehetne sorolni… Ezek megoldása pedig a földadót kivető önkormányzatok nyakába zúdul.

– Milyen gazdasági hatásokkal lehet számolni, amikor mindezen ellentmondások ellenére egyes helyeken mégis bevezetik a „földadót”?

– Azokban az esetekben, ahol az önkormányzatok ezt megkísérlik, megfontolandó lenne az önkormányzati rendeletek esetleges alkotmányossági felülvizsgálata. A negatív gazdasági hatások – feltéve, ha egyáltalán működni fog a rendszer – szerintem elsősorban a bevezetést szorgalmazó önkormányzatoknál jelentkeznek majd. Mire megtalálják az összes érintett tulajdonost – erről a földkimérések kapcsán elég sok rossz tapasztalattal rendelkezhetünk -, megállapítják az általuk fizetendő adót, letisztázzák a rendezetlen tulajdoni viszonyokat, ajánlott levélben értesítik az érintetteket, és még sorolhatnám az eljárási lépéseket, kifizetik ezek költségeit, akkor nem is biztos, hogy olyan pozitív lesz a végső egyenleg.

 

Forrás: NAKlap  

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook