Hírek

Főleg beruházásokra kértek olcsó hitelt az agrárcégek

Az agráriumban érdekelt hitelintézeteknél a hitelportfólión belüli piaci súlynál nagyobb mértékben helyeztek ki kölcsönöket az agrárium képviselői számára a növekedési hitelprogram keretében. A program második fázisa kapcsán ugyanakkor komoly probléma, hogy az agrárcégek fejlesztései rendszerint uniós pályázatokhoz köthetőek, ám az új költségvetési ciklus pályázatai egyelőre még nem körvonalazódtak.

A 2007−2013 közötti időszak támogatásainak kifutása ellenére jelentős nagyságú forrást sikerült bevonniuk idén az agrárium szereplőinek. A jegybank növekedési hitelprogramjában (nhp) ugyanis több részt vevő pénzintézet beszámolója szerint is a bank ügyfélportfóliójához képest jelentősebb mértékben sikerült az agrárszektor cégeinek új hitelekhez jutniuk. Az OTP Bank az MNB-től igényelt keret 88 százalékát kapta meg, ennek közel 25 százalékát sikerült  mezőgazdasági és élelmiszer-ipari profilú cégekhez kihelyezni − válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a pénzintézet. Az nhp egyes pillérében 127, míg a kettes pillérben 76 millió forint volt az OTP által átlagosan kihelyezett hitelösszeg. A devizahitel kiváltására az azonnal realizálódó veszteségek miatt nem mutatkozott a meghirdetett mennyiséget elérő igény. Az agráriumba allokált keret 45 százalékát hitelkiváltásra, 55 százalékát új ügyletekre kívánták felhasználni az ügyfelek. Hitelcél szerint vizsgálva a keret 57 százaléka forgóeszköz-finanszírozási, 43 százaléka beruházási célra helyezték ki. Az OTP tapasztalata szerint a rendelkezésre álló forrás 28 százalékát az észak-magyarországi, 26 százalékát a dél-alföldi, 18 százalékát az észak-dunántúli, 15 százalékát pedig a dél-dunántúli régió agrárcégei kötötték le.

A Budapest Banknál az nhp első és második pillérében összesen mintegy 9 milliárd forintot helyeztek ki agrár- és élelmiszer-ipari vállalkozásoknak. Az egyes pillérben megközelítőleg 8 milliárdot, a pillér teljes rendelkezésre álló keretének 30 százalékát helyezték ki az ágazatba. Annak figyelembevételével, hogy minél több kkv besorolású ügyfél juthasson kedvezményes finanszírozású hitelhez, a bank a kisebb összegű szerződésekre koncentrált. A kkv-k esetében az átlagos hitelösszeg 100−150 millió, mikrovállalkozásoknál 8−10 millió forint volt. A teljes kihelyezett keret 65 százalékát új beruházási hitelekre kérték az agrárcégek, a hitelcél elsősorban termelőeszköz-beszerzés és telephelyfejlesztés volt.

Az nhp első szakaszával kapcsolatos általános banki tapasztalat volt, hogy főleg a beruházási hiteleknél hosszabb időre lenne szükségük az ügyfeleknek a projektek megfelelő előkészítésére a hiteligénylés előtt, de a lebonyolításra is több idő kellene. Fontosnak tartják azt is, hogy a második fordulóban már nem kvótarendszerben, hanem beérkezési sorrendben juthatnak forráshoz a pénzintézetek. Emellett a Budapest Bank szerint jelentősen könnyítené a program második ütemének végrehajtását, ha az indulásra valamennyi technikai feltétel tiszta lenne és fontos, hogy elkerülhetőek legyenek az első ütemben a meghirdetés utáni feltételváltozások miatti döccenők.

Egyes banki szakértők szerint az nhp második ütemében az agrárium hiteligényét erősen befolyásolja majd, hogy az utóbbi években a szektor elsősorban uniós támogatások jóváhagyása után fejlesztett, ám a mostani, Darányi terv kifutása után jövőre még nem áll rendelkezésre meghirdetett támogatás. A 40-50 százalékos támogatásintenzitás mellett megvalósuló beruházásoknál a támogatás hat-nyolc év felhalmozását váltja ki, ezt pedig nem ellentételezi a maximum 2,5 százalékos kamat. Az utóbbi években átlagosan 300−310 milliárd forint körül alakult a mezőgazdaság és további 300−340 milliárd forint körül az élelmiszeripar éves finanszírozási igénye, miközben jelentősen nőtt a szállítói hitelezés is. Az agrárium éves szinten 136-137 milliárd forintot fordít például műtrágyabeszerzésre, javarészt a gyártók, integrátorok felé halasztott fizetési konstrukciók mellett. Komoly kihívást jelent majd a bankoknak, hogy hosszú futamidejű hitelek esetében mekkora fedezetet kérjenek a mezőgazdasági ügyfelektől a kedvezményes jegybanki hitelekért. Ennek során azt is figyelembe kell majd venniük, hogy az új földtörvény miatt az 1800 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók esetében a földbérleti szerződések lejárta − mivel törvény tiltja újrakötésüket − egyben fedezetelvonást is jelent majd. Ezt előre be kell valahogyan árazni. Egyelőre még az sem tisztázott, hogy mi számít majd új hitelnek az nhp folytatásakor.

Forrás: Napi gazdaság

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés