Folyamatos a gmo-termények kényszer-megsemmisítése

    Az MGSZH az egyes eljárásokban az eset összes körülményeit mérlegelve dönt a megsemmisítés határidejéről.  Ha azonban az érintett gazda ekkorra nem tesz eleget a határozatnak,  a hivatal a termelő költségére maga végezteti el a megsemmisítést.

    Több termelő megfellebbezte a megsemmisítési határozatot − igaz, ez sem akadályozta meg a hivatalt abban, hogy érvényt szerezzen az abban foglaltaknak. A múlt hét végéig mintegy 420 hektáron rendeltek el hatósági kényszer-megsemmisítést és ez várhatóan ezen a héten folytatódik − tájékoztatta a Napi Gazdaságot a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

    Az akció eredményeképp 185 termelő kapott megsemmisítési határozatot génmódosított vetőmaggal való véletlen szennyezés miatt, ez 3021 hektárt érint. A múlt hét végéig a hatósági határozatok alapján megsemmisített vetésterület elérte az 1292 hektárt. A korábbi teljes megsemmisítés helyett a silózás engedélyezését azzal indokolja a szaktárca, hogy ezzel mérsékelhető a megsemmisítés miatti kár, mivel a feldolgozás után már nem kell génszennyezéstől tartani.

    A VM ugyanakkor egyelőre nem tudott pontosabbat mondani a 400 méteres védősávokban lévő, de a génszennyezés elkerülése érdekében szintén megsemmisítésre váró kukoricavetések nagyságáról, ahogyan a megsemmisítési munkák várható befejezésének időpontjáról sem. Az első kiadott határozatokban ugyanis még július 21-e szerepelt, aztán a szaktárca egyhetes haladékot adott a termelőknek ehhez az időponthoz képest − hivatalosan azért, mert a július végi eső akadályozta a végrehajtást.

    Ágazati hírek és találgatások szerint arra kellett a haladék, hogy a VM megtalálhassa a megfelelő jogi formulákat és kidolgozza a precedens értékű ügy hiányzó eljárásrendjét, megfelelő kommunikációját. Meglehetősen sokáig ugyanis nem voltak válaszai a hatóságoknak a megsemmisítésre kötelezett gazdák felvetéseire a kártérítéssel, illetve a védőzónában lévő vetések megsemmisítésével kapcsolatban.

Forrás: Napi Gazdaság