Forr a hangulat, titkolózik a minisztérium

2011. május 03., kedd 16:15

A kamarák szabályozásáról az utóbbi napokban kiszivárgó hírek felkorbácsolták a kedélyeket. Szakértők szerint elfogadhatatlan és a működésképtelenséget vetíti előre az agrárkamarai jogszabály tervezett módosítása. A szaktárca és a kamara viszont egyelőre hallgat.

    Számos vihart kavarhat az iparkamarai és az agrárkamarai jogszabály újraírása. Utóbbi már két hete társadalmi vita alatt áll, eddig azonban agrár-érdekképviseleti vezető vagy szakértő alig merte névvel vállalni a véleményét róla. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó legtöbb szakértő szerint elfogadhatatlan és a működésképtelenséget előre kódoló az új törvénytervezet, mivel a termékpályákon eleve meglévő feszültséget beemelné a napi működésbe.

    A legtöbben azt sérelmezik, hogy néhány nagyvállalkozással akarják finanszíroztatni a kistermelőknek nyújtott szolgáltatásokat. Ráadásul a tagdíjat fizetőknek szinte esélyük sem lenne a kamarai tisztségviselői pozíciók elnyerésére, érdekeik képviseletére. A termékpályákon belüli érdekegyeztetés kamarához helyezése pedig a kormány részvétele, eszközrendszere nélkül előrevetíti a tagdíjakat fizető nagyvállalkozások működésének ellehetetlenítését.

    A kereskedelmi és iparkamarai törvénytervezetben kezdetben hasonló volt a tagdíj szabályozása, a vállalkozások élénk tiltakozása miatt azonban mára 5 ezer forintos "regisztrációs" díjjá szelídült. Ennél többet egyelőre nem lehet tudni a tervezetről, csupán annyit, hogy a kötelező tagság minden bizonnyal a szövegben marad.

    A szaktárca és a kamara is hallgat.

    A vállalkozások nem akarnak kötelező kamarai tagságot.

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. által nemrégiben publikált felmérése azt mutatta ki, hogy a cégek összességében nem értenek egyet a kamarai tagság kötelezővé tételével, sőt az is feltételezhető, hogy a kötelező kamarai tagságot - a jelenlegi kamarai vezetőktől eltérően - a vállalkozók nem támogatják. A GKI a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében végezte a felmérést, 1200 vállalatvezető megkérdezésével.
A háttérben komoly érdekellentétek és megoldásra váró problémák állhatnak, a nyilvános vita március eleji fellángolása óta mind a szaktárca, mind a kamara hallgat a tervezetről. A lapunk által a Nemzetgazdasági Minisztériumnak április közepén feltett kérdésekre eddig nem érkezett válasz, még a tervezet várható elkészültével kapcsolatban sem.

    Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter képviselői kérdésre közzétett írásos válaszában mindenesetre konkrét dátumok említése nélkül úgy fogalmazott, hogy végéhez közeledik a törvény-előkészítési szakasz, illetve a készülő törvénynek csak egy részéről lesz majd társadalmi vita.

    Vitákat gerjeszthet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének megjegyzése, amely szerint több haszna lenne, ha egy egységes gazdasági kamara egy alelnöke képviselné az agráriumot − az ötletet támogatta a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége is. A Napi Gazdaság érdeklődésére a Vidékfejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a törvényhez a társadalmi vita során beérkezett véleményeket május 15-e után értékelik. Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő, korábbi agrárállamtitkár szerint bár az új tervezet rossz és több ponton is téved, azért még szükség lenne önálló és erős agrárkamarára.

    A két kamarai törvény tervezete annyira eltér egymástól, hogy ha nem lehet "összecsiszolni" a szabályozást, akkor legyen inkább egy gazdasági kamara - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Horváth szerint az agrár-érdekképviseletnek még mindig jobbat tenne egy, a gazdasági kamarai törvény eddig megismert részletei alapján működő szerep, mint egy diszkriminatív szabályozás alapján működő agrárkamara.


Forrás: Napi Gazdaság