Két hónap alatt 50 ezer hektár cserélt gazdát

A földművelésügyi tárca adatai szerint közel 50 ezer hektár cserélt gazdát két hónap alatt, de megugrott a haszonbérleti szerződésekhez köthető földhasználati bejelentések száma is. Minden idők legerősebb kéthavi forgalmát bonyolíthatták 2014 január-februárjában a földhivatalok: összesen 31 225 tulajdonjog-bejegyzési kérelem érkezett ez idő alatt a hivatalokhoz – derült ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) által a Napi Gazdaság kérdéseire adott válaszokból. A rohamot minden bizonnyal az új földforgalmi törvény idei hatályba lépése indokolta, aki tehette, vélhetőleg igyekezett elkerülni a jogszabály által kötelezővé tett szigorú, hosszadalmas és – a szükséges igazolások, közjegyző által hitelesített dokumentumok miatt – minden eddiginél költségesebb engedélyezési eljárást, ezt pedig az adásvételeknél szükséges kifüggesztési időt is hozzászámítva legkésőbb február végéig tehették meg az érintettek. Ahhoz, hogy megítélhető legyen a beérkező kérelemdömping nagysága, nem árt tudni, hogy például az FHB országos éves termőföldárindexét az adóhatóságtól megvett adatbázis alapján 2012-ben 30 ezer alatti megvalósult ügylet adataiból számolták. Az FM adatai szerint a beérkező kérelmek összesen 49 970 hektár tulajdonjogának átvezetésére szóltak. A kérelmekkel érintett termőföldek darabszámával (39 296) osztva akkor az átlagosan gazdát cserélő területnagyság 1,27 hektár volt. Az FM nem tudott adatot szolgáltatni azzal kapcsolatban, hogy az idei adásvételi boomnál mekkora volt az osztatlan közös tulajdonú területekkel kapcsolatos ügyletek száma, sem arról, hogy milyen művelési ágba tartozó földekre volt a legnagyobb a kereslet. A szerződések száma alapján mindenesetre Hajdú-Bihar megyében volt a legnagyobb a földforgalom.

Az OTP Jelzálogbank által májusban kiadott 2013-as Termőföld Értéktérkép elemzésben még azt a furcsa tendenciát írták le az elemzők, hogy tavaly az árak töretlen, átlagosan 11 százalékos emelkedése ellenére a 2012-es adatokhoz képest 7,3 százalékkal csökkent az értékesített termőföld nagysága, mindössze 126 ezer hektár cserélt gazdát. A 2012-es 8 százalékos tranzakciószám-növekedést pedig tavaly már csak 0,4 százalékos bővülés követte. A forgalom nagyjából felét adó 1/1 tulajdoni hányadot érintő adásvételeknél azonban közel 5 százalékos volt a növekmény – vagyis elsősorban ilyen területekkel szerették volna bővíteni a tulajdonukban lévő földet az érintettek, azonban sokan látták jó lehetőségnek azt is, hogy a későbbi vásárlásnál kedvezőbb ranghelyen szerepeljenek például az osztatlan közös tulajdonú tábláknál.

Azt már az OTP adatainak publikálásakor lehetett sejteni, hogy ez a csökkenés csak átmeneti lehet: a földforgalmi törvény értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságok miatt, illetve az ősszel elfogadott átmeneti szabályok megszületéséig ugyanis sokan kivártak a vásárlással. További érvet jelenthetett a vásárlások mellett, hogy az év végére – a jogszerű földhasználat akkurátus ellenőrzése miatt – kisebb-nagyobb zökkenőkkel, csúszással megérkezett a területalapú támogatás a gazdákhoz, illetve a terményértékesítésből származó bevételek mellett már elérhető volt a jegybank 2,5 százalékos hitele is, amit termőföldvásárlásra is fordíthattak azt érintettek. Az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) kiterjesztése a termőföldvásárlásra és az őstermelők bevonása a programba szintén kedvező lehetőséget teremtett a tőkeerősebb termelőknek a vásárláshoz. Ágazati hírek szerint arra is volt példa, hogy a tőkeerősebb agrárvállalkozások adtak hitelt vagy hitelfelvételhez egyéb garanciát a dolgozóiknak, hogy magánszemélyként termőföldet vásárolhassanak, és így adott területet már a földforgalmi törvény szerint is elfogadhatóan bérbe adják a munkáltatóiknak.

A termelők igyekeztek még az utolsó pillanatban is biztosítani valamilyen módon a hosszabb távú gazdálkodásukat megalapozó biztos földhasználatot. A földhivatalokhoz az év első két hónapjában összesen 84 313, haszonbérletekhez köthető földhasználati bejelentés érkezett. Ez, még ha beleszámoljuk az új adásvételi szerződésekhez kötődő földhasználó-változást vagy akár az új állami földbérlőket, mindenképp jelentős változás ilyen rövid idő alatt. Arról azonban az FM nem tudott felvilágosítást adni a rendelkezésre álló adatok hiányában, hogy ezek új szerződések vagy szerződésmódosítások, -hosszabbítások lehettek-e, sem arról, hogy jellemzően kik – magánszemélyek, vagy magánszemélyek és cégek – között köttettek a szerződések. Az adatok szerint Csongrád megyében volt a legmagasabb a földhasználati bejelentések száma.

Az ország összes földterületének 40 százalékát gazdasági szervezetek, 33 százalékát egyéni gazdálkodók használták tavaly – derül ki a KSH által készített, A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban 2013 című jelentésből. A fennmaradó 28 százalék gazdaságra nem azonosítható (nemzeti parkokhoz, a MÁV-hoz, az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz, a honvédséghez, az egyházakhoz tartozó és egyéb) terület, melynek 44 százaléka nem mezőgazdasági hasznosítású volt. A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott. Magyarország 9,3 millió hektárnyi területének 79 százaléka – 7,4 millió hektár – termőterület. Ezen belül 5,3 millió hektár mezőgazdasági és 1,9 millió hektár erdőterület volt, a mezőgazdasági terület 57, az erdő 21 százalékot foglalt el az ország területéből 2013-ban.

Forrás: napigazdasag.hu/Kiss Melinda Katalin