Mint mondta, Olaszországból és Ausztriából már visszaküldtek erre hivatkozva szállítmányokat. Általánosságban ez az állítás nem igaz – világított rá a gabonaszövetség ügyvezető titkára, aki ugyancsak a spekulánsok ténykedésének tulajdonította a téma felvetését. Két kukoricaszállítmányt is visszafordítottak az elmúlt napokban nyugat-európai átvevőhelyekről, az egyiket Olaszországból, a másikat Ausztriából, mondván, azok a megengedett mértéknél magasabb toxinanyagokat tartalmaznak – hívta fel figyelmünket Bernáth Tibor, termelő- és agrárkereskedő cégek tulajdonos-ügyvezetője. Mindezt azért nevezte fontosnak, mert meglátása szerint a nagyobb kereskedők esetleg visszaélhetnek az ehhez hasonló helyzetekkel, aminek beláthatatlan következményei lennének, hiszen a hírbe hozott gazdálkodók tetemes veszteségeket szenvedhetnének el. A kockázat azonban a kereskedők részéről is fennáll, hiszen a mostanában elterjedt mobil toxinmérőkkel vizsgáltatott terményeket akár ezer kilométeres távolságról is visszaküldhetik a külföldi vevők, ha valamilyen kifogásolható tételt találnak.

– Miután nemcsak hazánkban, hanem több más európai országban is rekord- kukoricatermés várható, félő, hogy ezzel az eszközzel akarnak majd piaci előnyöket szerezni nyugati társaink – fejtette ki Bernáth Tibor. A szakértő szerint az elmúlt hónapok meleg és igen csapadékos időjárása nagyon kedvezett a toxintermelő gombafajták elterjedésének. Ráadásul a termény késői érési fázisában a gazdálkodók már nem védekezhettek, mert nincs erre engedélyezett vegyszer. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy éppen az esős időjárás miatt a terményt szárítani kell raktározás és értékesítés előtt. Ezzel az eljárással magveszteség nélkül lehet elpusztítani a kukoricában esetleg előforduló gombákat.

Az állattartók számára sem jó hír, ha netán a megengedettnél magasabb toxinanyag-tartalommal aratják le a kukoricát. A bioetanol-gyártás során keletkező salakanyagot, az úgynevezett DDGS-t már hazánkban is egyre nagyobb mértékben használják a jószágok etetésére. Márpedig az etanol gyártása során az esetleges toxin felgyülemlik a DDGS-ben, amit így már nem lehet felhasználni takarmány előállítására sem – jelezte a szerteágazó problémákat a szakértő. Meglátása szerint egyébként a kereskedők által használt gyors toxinmérők nem feltétlenül alkalmasak hiteles adatok közlésére, miközben a növekvő vizsgálatok száma egyre nagyobb költség vállalására kényszerítheti a termelőket.

– Egyelőre nem tapasztaltunk toxingondokat a hazánkban aratott kukorica esetében – reagált a felvetésekre a Gabonatermesztők Országos Szövetségének ügyvezető titkára. Petőházi Tamás szerint ha valaki mégis ilyenre hivatkozik az aratás e korai fázisában, az feltételezhetően az árak további csökkenésére spekulál. Rávilágított: a sok eső miatti igen magas nedvességtartalmú kukoricaszemek szárítása közben az esetleg előforduló toxintermelő gombák is bizonyára elpusztulnak.

A magok mostani 20-22 százalékos víztartalmát ugyanis 10 százalék körülire kell csökkenteni ahhoz, hogy eladható legyen. Ezt 110-120 fokos meleg levegő befújásával oldják meg, a kukoricában leggyakrabban előforduló toxint termelő gombák pedig e hő hatására elpusztulnak. A szakértő úgy vélte, hogy a következő időszakban felfelé mozdul majd a kukorica ára, s jó pár ezer forinttal meghaladja majd a jelenlegi tonnánkénti harmincezer forint körüli szintet. Hazánkban, akárcsak a régióban, rekordtermésre lehet számítani, a sok eső miatt azonban a betakarítás akár a tél közepéig is elhúzódhat.

Forrás:mno.hu/Dénes Zoltán