Külföldiek kezében az állami földek

A szövetkezeteket külföldiek vásárolják fel, és így hozzájuk kerülhetnek az állami földek is. Erre már példa is akadt. Az agrártárca államtitkára vizsgálatot sürget – értesült a Napi Gazdaság.

Több ezer hektárnyi védett termőföldről feledkezett meg az állam, amikor a rendszerváltás után a termelőszövetkezeteknél hagyta a természetvédelmi területeket. A Napi Gazdaság tulajdonába került dokumentumok szerint csak a Szigetközben összesen 1137 hektárnyi hasonló státuszú, védett, de állami tulajdonba nem vett szövetkezeti földhasználatos föld van. A terület aranykorona-értéke meghaladja a 10 600-at.

Szigetköz. Képünk illusztráció

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szövetkezetek többsége ma már magánkézben van, sokat közülük korábban külföldi tőkés társaságok és magánszemélyek vásároltak meg. A lap szerint is van példa, hogy a földhasználati nyilvántartásban a szövetkezet javára bejegyzett földhasználati jog az átalakulás során saját tulajdonná változik, vagyis a jogutódként létrejött társaság magántulajdonába kerül az eredetileg az államot illető terület. A Szigetköz Termelő, Kereskedő és Szolgáltató Szövetkezet jogutódjaként létrejött AGRO-SZIGETKÖZ Kft. esetében a Mosonmagyaróvári Járási Hivatal nyilvántartása szerint a 14 hektárnyi rétet a kft. saját tulajdonaként jegyezték be, holott a termelőszövetkezet csupán földhasználati joggal bírt korábban. Az ásványrárói terület országos természetvédelmi oltalom alatt áll.

Szakértők szerint bár a társaság valóban jogutódja a szövetkezetnek, amely jogszerűen művelte az érintett területet, de ez nem jelentheti azt, hogy a földhasználati jogot a nyilvántartásban saját tulajdonra lehetne cserélni. A cégiratok szerint a szövetkezet 2006-tól osztrák és magyar állampolgárok tulajdonában van. A gabonafélék, hüvelyes növények és olajos magvak termesztésére szakosodott társaság tulajdonosi köre az Opten céginformációs rendszer szerint az elmúlt időszakban több szövetkezetet is felvásárolt a megyében. A rendszerváltást követő kárpótlási folyamat során a szövetkezeti földeket újraosztották, a védett területeket azonban nem lehetett kiadni, így ezek a földek a szövetkezeteknél maradtak.

A jogszabályok szerint a védett terület állami tulajdonnak minősül, így azokat vissza kellett volna juttatni az államnak. A vonatkozó jogszabályok szerint a már magántulajdonba került földeket az állam részére ki kell sajátítani, és a védett természeti területek kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni. Az érintett területet maradványterületnek lehet minősíteni és határozattal állami tulajdonba kerülhet. A Győr-Moson-Sopron megyei Földhivatal 2005-ben kiadott ügyirata szerint a Szigetköz Szövetkezetnél a földkiadási feladatok befejeződtek, így a védett területek a mezőgazdasági szakigazgatási szerv döntésével újra állami tulajdonba kerülhetnének.

Nagy Istvánt, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felháborítónak találja a kialakult helyzetet, és azonnali vizsgálatot sürget az ügyben. Szavai szerint a szigetközi példák mellett az ország más részein található szövetkezetek földhasználatát is megvizsgálják. – Ahol védett, állami tulajdonú földet találunk, felszólítjuk a szövetkezetet, hogy az érintett területet adja vissza a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek – hívta fel a figyelmet. Az így visszaszerzett területet a Földet a gazdáknak program keretein belül kiosztják a családi gazdaságoknak. Csak a Szigetközben 1100 hektár érintett, ha ezt a területet az NFA vissza tudja szerezni, akkor azt legalább ötven gazda közt szét lehet osztani – mondta. Az államtitkár megjegyezte, a hazai földtörvény legfontosabb célja, hogy megakadályozza a külföldiek földszerzését, a magyar földet a magyar gazdák kezében tartsa. Szerinte nehéz elképzelni, hogyan jegyezhette be a földhivatal saját tulajdonként az érintett földet. Ezzel precedens született, nekünk pedig meg kell akadályoznunk, hogy ez gyakorlattá váljon – tette hozzá.

Forrás: Napi Gazdaság