Már az új földtörvény híre is visszafogja a beruházásokat

Azon túl, hogy az elmúlt évben az euró−forint árfolyam gyengesége eleve megnövelte az agrártámogatások összegét − stabilizálva a szektor működését −, a lezáruló korábbi beruházások mostanság kerülnek elszámolási, kifizetési szakaszba, ami szintén növeli az ágazat bevételeit. Mindez segíti a korábban felvett beruházási és fejlesztési kölcsönök visszafizetését is.

Az sem növeli a hitelfelvételi kedvet, hogy a válság kirobbanását követően számos bank jelentősen csökkentette a mezőgazdasági szereplők, vállalkozások korábbi hitelkereteit, illetve szigorította a partnerek ellenőrzését vagy hitelhez jutását. A jelenlegi makrogazdasági környezet, a magas jegybanki alapkamat és az arra rakódó banki marzsok ugyancsak riasztóak mind a termelők, mind a sokszor veszteséggel működő élelmiszeripar számára, mert a jelenlegi jövedelmezőségi szinten nem lehet kitermelni a hitelköltségeket. Ez versenyhátrányt okoz az alacsonyabb kamatszintek mellett működő nyugat-európai gazdákkal szemben, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy induló gazdaság a hiányzó gazdálkodói múlt miatt egyébként is nehezebben kap banki forrást − mondta Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke. Jelenleg egyébként csak két konstrukciónál − az MFB agrárfejlesztési hitelénél és az Agrár Széchenyi kártyánál − veszik egyáltalán figyelembe a fiatal gazda státust a hitelbírálatnál.

Az elmúlt másfél évben csak elvétve jelent meg szélesebb  gazdálkodói réteg számára elérhető, nagyobb fejlesztéseket lehetővé tévő  ÚMVP-s pályázat, ez szintén gátolja a hitelezés fölpörgetését. Ugyanakkor a folyamatban lévő beruházások vagy például az agrár-környezetgazdálkodási támogatások révén még több száz milliárd forintnyi pluszforráshoz jut az ágazat, amit önerős kisebb fejlesztésekhez is föl lehet használni. Akár még élénkülhetne is a beruházási hajlandóság, ha nem hirdette volna meg a Darányi terv részeként a földtörvény újraírását a minisztérium − mondta  Horváth Gábor. Azzal persze egyetért a MOSZ is, hogy számtalan rendezni való kérdés van földügyekben − kezdve az osztatlan közös tulajdontól az uniós piacnyitásig −, azonban mivel jelenleg nem lehet tudni, hogy pontosan mit, mekkora birtokméretet, milyen üzemszabályozást és mikortól szeretne a kormány, óriásira növelték a termelők bizonytalanságát. Mindenki elhalasztja a nagyobb fejlesztéseket, mert nem tudják, hogy érdemes lesz-e belevágni.

Az állami földek jelenleg is zajló haszonbérbe adása körüli indulatok jelzik, hogy mekkora a földéhség. Az, hogy a bérleti pályázatoknál 1200 hektárban szabták meg a maximális − a meglévő saját, bérelt és az elnyert területtel együtt számolt − birtokméretet, számos jelenleg jól működő, de ennél nagyobb területen gazdálkodó állattenyésztő vállalkozást hoz nehéz helyzetbe akkor, amikor lejár az esetleges bérleti szerződésük, mivel félő, hogy a meglévő területeiket is elvesztik, amivel a tevékenység feladására kényszerülnek. A szőlő termékpályán a hosszabb távú versenyképességet javító szerkezetátalakítási támogatásoktól estek el az állami földön gazdálkodók az állami hasznosítási tervek kialakulatlansága miatt. Ugyanakkor a kisebb gazdálkodók sem elégedettek, főleg a megkívánt állattartással kapcsolatban vannak kifogások.

Forrás: MTI