Még messze nem rendeződtek az osztatlan gondok

Akik nem jelentkeztek június elsejéig, azok már nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy állami költségen, egyszerűsített eljárásban méressék ki az osztatlan közös földtulajdonokat. A határidő jogvesztő volt, a későn ébredők már csak a polgári törvénykönyv szerinti bonyolultabb és költségesebb eljárás keretében alakíttathatják önálló ingatlanná az általuk egyébként használt területeket. A beadott kérelmek összesítése még zajlik a földhivataloknál; a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) korábbi közleménye szerint mintegy 2 millió hektár rendezetlen, osztatlan közös tulajdonban lévő termőföld van hazánkban, ez közel 272 ezer földrészletet és 2 millió tulajdonost jelenthet. A rendszerváltás óta 2011. december 31-ig csak mintegy 240 ezer tulajdonos kérte a tulajdoni hányadának megfelelő önálló ingatlan kialakítását. A rendezés ez idáig országosan 30 ezer földrészletet és több mint 500 ezer hektár területet érintett, ezalatt 78 ezer új földrészletet tűztek ki. Igaz, az állam sem forszírozta különösebben a kimérést, sosem biztosított ugyanis jelentősebb összeget az eljárások finanszírozására.

Bejelentkezhet a Nemzeti Földalap is

Az idei költségvetésben mindössze 3 milliárd forintot különítettek el az osztatlan földtulajdon kimérésének költségeire a VM fejezeti kezelésű előirányzatában, és nem lehet pontosan tudni, hogy a zárolások ezt mennyiben érintik − értesülésünk szerint a zárolás összege a kétmilliárd forintot is elérheti. Egyelőre az is bizonytalan, hogy mikor kezdődnek majd az osztatlan közös földtulajdonok megszüntetésével kapcsolatos eljárások. A szaktárca szerint az osztatlan területek kimérése a körzeti földhivatalok illetékességi területéhez tartozó települések 2005-ben lefolytatott sorsolási sorrendjének megfelelően, településen belül a helyrajzi számok növekvő sorrendjében, a végrehajtásra biztosított források függvényében történik majd. Ágazati hírek szerint azonban megeshet, hogy a Nemzeti Földalap is bejelentkezik majd az állami költségen való kimérésre − az NFA-nál egyébként több tízezer hektárra tehető, főleg a "földért életjáradék" program keretében állami tulajdonba került terület van −, és előfordulhat, hogy első helyre veszik majd a kimérések során.

A bérleti szerződéseket nem érinti a kimérés

Ez érdekes helyzetet teremthet nemcsak a kimérésre rendelkezésre álló költségvetési keret, de a már meglévő piaci földhasználati szerződések esetében is. Előfordulhat például, hogy egy-egy földhasználó, haszonbérlő akaratlanul is állami föld bérlője lesz, ha egy-egy elhalt tulajdonos örököseként a földalap kéri a kimérést. A haszonbérleti szerződések hatályát ugyanis nem érinti a részaránykimérés és a tulajdonosok nevesítése, azok továbbra is érvényesek lesznek a lejáratuk idejéig. Sőt, addig a tulajdonos nem is veheti birtokba a kialakított önálló ingatlant − még akkor sem, ha a kimérési sorrendben való előrelépés érdekében úgy nyilatkozik, hogy maga kívánja művelni.

Az egyoldalú használatba vételt azonban megkönnyíti a tulajdonos számára, hogy a kimérésben a haszonbérlő nem vehet részt ügyfélként, az eljárásról és annak eredményéről nem is kap értesítést. A változásokat ugyanakkor a tulajdonosoknak és a bérlőknek közösen kell bejelenteniük a földhasználati nyilvántartásba. Egyelőre nem tisztázott, hogy a változásbejegyzésért a bérlőnek kell-e majd megfizetnie az igazgatási szolgáltatási díjakat, minden egyes új ingatlan után, mint ahogy az sem, hogy az önálló ingatlanok kialakítása, illetve a megközelítésükhöz létrehozott utak terület- és bevételcsökkentő hatását érvényesíthetik-e majd a bérlők a bérleti díjak mérséklésével.

Az új földtörvény is számít az osztatlanokra

Maga a szaktárca sem számol reálisan azzal, hogy a mostani akció keretében rendezhető lesz minden osztatlan közös tulajdonban lévő földterület helyzete. Az osztatlan közös földek megszüntetéséről szóló szabályok szerint ugyanis hiába kéri valaki a kimérést, ha a tulajdonrésze nem éri el a 3 ezer négyzetmétert − marad az osztatlan közösben. Az új földtörvény koncepciójában pedig külön fejezetet szentel a VM a birtokrendezésnek és az osztatlan közös földtulajdonnal kapcsolatos elképzeléseknek, már az elején leszögezve, hogy ezeket külön törvényben lenne célszerű részletesen rendezni. A koncepció ragaszkodna az osztatlannál az önálló földrészlet alsó méretkorlátjához, abszolút korlátként egy-két hektárt említve.

 
A majdani birtokrendezési törvény hatályba lépéséig − ami az egységes birtoktagok képzését támogatná − megtartanák a jelenleg érvényes birtokegyesítő cserével kapcsolatos szabályokat, kiegészítve a birtokegyesítési célú tulajdonjog-átruházásokkal kapcsolatos előírásokkal. A földforgalom felett őrködő állami engedélyezési hatóság igazolná a birtoktagképző jelleget a tulajdonváltozásoknál, és csak azt ismerné el birtokegyesítési célúnak, ami egységes birtoktagot hoz létre vagy annak kialakításához vezetne. Ilyen lenne például az egy hektárnál kisebb szomszédos földrészlet megvásárlása vagy az a tulajdonjogszerzés, amelynél a megszerzett föld a szerző tulajdonában álló, nyilvántartásba vett székhelyét képező földrészlettől legfeljebb 20 kilométerre van, és a szerzést megelőzően már legalább három hektárnyi ugyanitt lévő földtulajdona van, netán a szerzéssel legalább ilyen nagyságú földtulajdonjogra tesz szert a székhelytől számított öt kilométeren belül.

Forrás: Napi Gazdaság