Nemzeti exportvállalat segítené a baromfiipart?

Ráadásul a magas áfaterhelés, illetve a vásárlóerő hiánya miatt megindult a belföldi térvesztés és az ágazat leépülése is, ami rövid távon 12−15 ezer munkahely megszűnésével járhat − állapítja meg a Baromfi Termék Tanács (BTT) most elkészült hétéves fejlesztési stratégiája. (Az ágazat a termékpályán mintegy 60 ezer embernek ad munkát, a költségvetésbe pedig áfa nélkül évi 30 milliárd forintot fizet be.) Ha jól átgondolt, a termelési alapoktól a hizlalás korszerűsítésén át a vágóhidakig egymásra épülő fejlesztéseket valósítanak meg − részben uniós támogatással −, akkor a BTT szerint a folyamat megállítható és európai szinten is jelentőssé, a termelők számára jövedelmezővé tehető az ágazat. Ehhez összesen mintegy 315 milliárd forintnyi beruházás kellene, a legfontosabb a keltetők és a vágóüzemek fejlesztése lenne.

Alapfeltétel a drasztikus áfacsökkentés is, amivel egyenlő versenyfeltételeket lehetne teremteni a legális vállalkozásoknak bel- és külpiacon egyaránt. Ezen túlmenően a terméktanács fontosnak tartaná a baromfi állatjóléti támogatások 10 milliárd forintra emelését, az integrációk erősítését. Elengedhetetlen lenne, hogy a következő időszakban jobban hozzájussanak az uniós forrásokhoz a jelenlegi definíciók szerint nagyvállalatnak minősülő, a támogatásokból lényegében kizárt cégek − ezek ugyanis uniós szinten csak középvállalkozások és így versenyhátrányban vannak más országok termelőivel szemben. Fontos lenne a beruházások támogatásintenzitását 50 százalékra emelni, a megvalósítást kamattámogatott hitelekkel is segíteni (ennek komoly szerepe lenne például a lúdágazat felfuttatásában is, mivel ott egy évig kell finanszírozni a tevékenységet). A terméktanács megfontolandónak tartaná egy önkéntes alapon szerveződő nemzeti exportvállalat létrehozását is, amelynek révén jelentősebb árualappal több uniós vagy harmadik országbeli piacon is versenyképes megjelenéshez juthatna az ágazat.

Magyarország egy főre vetített baromfihúsexportja a stratégia nyomán a legnagyobb lehetne Európában (volumenben és értékben is) − állítja a BTT −, étkezési tojásból pedig önellátó lenne az ország. A program végére 10-12 ezer fővel bővülhetne a foglalkoztatottak száma, az ágazat adóbefizetései áfa nélkül elérhetnék az évi 38-40 milliárd forintot. A stratégia szerint legkevesebb százmilliárd forintot fordítanának az állattartó telepek elöregedett épületállományának, illetve a több mint felerészt tízévesnél idősebb technológiáknak a korszerűsítésére. Ez nemzetgazdasági szinten is jelentős kapacitást kötne le: a terméktanács évi 5-7 ezer fős építő és szerelő munkaerő-kapacitással számol. Jelentősen javítani kellene például a víziszárnyas-ágazatokban a továbbfeldolgozottság szintjét is: a liba esetében szinte nincs is erre példa, így a lehetőségek korlátlanok.
 

Forrás: Napi Gazdaság