Beválni látszik az új sertésstratégia

Kormányzati ígéretek szerint a programra az idén is 1,6 milliárd forint jut, csakúgy, mint a múlt évben. A sertéslétszám emelése mellett a fogyasztást is bővíteni szeretnék, az első évben már mintegy tíz százalékkal, mégpedig egy újfajta fogyasztási kultúra elterjesztésével. Nemcsak itthonra tekintenek: cél a kelet-európai és a távol-keleti piacok elérése is. A nyolcvanas években 60 kilogramm volt az éves sertéshús-átlagfogyasztás, ami mára 27 kilogrammra csökkent. Ezzel párhuzamosan a nem is olyan régen még tízmilliót is meghaladó magyar sertésállomány mostanra a hárommilliót sem éri el. A statisztikusok 2000-ben még több mint 4,8 millió sertést számoltak, és a kocák száma elérte a 348 ezret. Az évezred eleji, átmeneti növekedés után a legutolsó, 2013. december elsejei adatok szerint viszont a sertések száma már csak 2935 ezer volt, a 2013. júniusinál 32 ezerrel több, a 2012. decemberinél 54 ezerrel kevesebb. Az anyakocák száma egy év alatt 13 ezerrel csökkent (187 ezerre).A kormány határozott szándéka, hogy a sertéságazatban tapasztalható folyamatokat megállítsa, és 6-7 év alatt megduplázódjon a hazai állomány, tehát a sertések száma elérje a 6 milliót az országban. A kormány által tavaly elfogadott program pontos feladatokat szabott meg, főként az agrártárca vezetőjének. Ezek végrehajtása már megkezdődött.

Jól ütött ki a sertésáfa-csökkentés

Az egyik súlyos visszahúzó erő a feketegazdaság. Többek között ezt, az ágazati gazdálkodás fehérítését, és így az állomány növelését célozta az élő sertés és a hasított félsertés általános forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése is január 1-jétől. Az év eleje óta eltelt időszak tapasztalatai alapján pozitív folyamatok indultak el az élő és a félsertés áfájának 5 százalékra csökkentésével. A hatások felmérése azonnal elkezdődött, de az első értékelhető eredményekre még hónapokat kell várni. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerint a termelők a forgalom növekedéséről számolnak be, emellett a kisüzemek is emelkedő keresletről tájékoztatták az érdekképviseleti szervezeteket.

A sertéságazat helyzetét javító stratégiai intézkedéseket kormányhatározatban rögzítették, egyben meghatározták a legsürgősebben elvégzendő feladatokat, amelyek megvalósítása megkezdődött. Mindenekelőtt pontos felmérést kellett készíteni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a sertéságazati kapacitások felmérését még 2012-ben elvégezte.

A vágóhídi éves névleges kapacitás 7,8 millió sertés, ami a megnövelt sertéslétszám esetén is elégséges lenne. Nagyobb probléma, hogy a rendelkezésre álló termelőkapacitások nagy része elavult, szükség lenne felújításukra, de még inkább modern, nagyméretű vágóhidak, és modern, magas feldolgozottságú termék előállítására alkalmas feldolgozóüzemek létesítésére.

Támogatások több területen

A feldolgozóipar helyzetét javító, a technikai színvonal emelését segítő berendezések beszerzésének támogatásához a forrásokat 2013-ban a mezőgazdasági „de minimis” támogatás formájában biztosították. A 67/2013 sz. (VII. 29.) VM-rendelet keretében összesen 400 millió forint jutott a feldolgozókhoz.

Kiemelt program a kutatás-fejlesztés támogatása, különös figyelemmel a hazai előállítású fehérje arányának növelésére a sertéstakarmányozásban, a húsminőséggel, reprodukciós képességgel kapcsolatos kutatások az ízletes, jó minőségű sertéshús hatékony előállítása érdekében, a hazai genetikai állományra, elsősorban a mangalicára és magyar sertésfajtákra alapozva, továbbá a hamisítások kiszűrésére alkalmas genetikai módszerek fejlesztése. A herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (ÁTK) a kísérleti terveket elkészítette. Herceghalomban megkezdődött a sertésteljesítmény-vizsgáló állomás bővítése és felújítása, egy 207 millió forintos beruházás keretében.

A mangalicatermékek fejlesztésére, ismertségének növelésére, hazai és külföldi népszerűsítő rendezvények szervezésére, valamint a mangalica eredetigazolási-minőségbiztosítási program kifejlesztésére 110 millió forint támogatást biztosít a VM a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével kötött szerződés keretében. A programok megvalósítása folyamatban van. A hazai genetikai alapok fejlesztésére, a törzskönyvezés, a teljesítményvizsgálatok és a mesterséges termékenyítés technikai hátterének fejlesztésére a VM mezőgazdasági „de minimis” támogatást biztosít a tenyésztők részére 98 millió forint összegben. A rendelet lapzártánkkor megjelenés előtt áll.

Ugyancsak a genetikai alapok fejlesztésére a VM szerződést kötött a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületével, melynek keretében megújul a törzskönyvi rendszer, fejlesztésre kerülnek a szelekciós technikák. Kiadványok, információs portálok készülnek, tenyészállat-bemutatók, kiállítások megrendezésére kerül sor.

Minőség és eredet

A piacok megszerzésének fontos eszköze az előállított termékek eredetigazolására, minőségbiztosítására szolgáló rendszer kialakítása, a működtetés támogatása. A kialakítandó rendszer szakmai tartalmával, szervezeti felépítésével és működtetésével kapcsolatos egyeztetések folyamatosan történnek. Döntöttek a Kiváló Minőségű Sertéshús minőségbiztosítási rendszer kidolgozásáról és auditálásáról, lezajlott a logó pályáztatása is. A Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VHT) megkötötték a rendszer bevezetésére és üzemeltetésére vonatkozó szerződést.

Fontos terület a nyomon követést és az eredetigazolást megalapozó adatbázisok, a Tenyészet Információs Rendszer (TIR), valamint az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) kiteljesítése, az elektronikus adatbejelentési lehetőségek kiterjesztése, a rendszerszolgáltatások bővítése és az ellenőrzések biztosítása. Mindez a jogkövető termelőknek súlyos kárt okozó feketepiac visszaszorítását szolgálja, valamint erősíti a hazai és a külföldi fogyasztók bizalmát a magyar sertéshúsból készült termékek iránt. Ettől is várható a hazai sertéshús értékesítésének növelése, és az exportpiacokon a magasabb ár elérése.

Források értékesítés-ösztönzésre

Széles körű belföldi és külpiaci marketingprogram indul a mangalicatermékek és a gabonán hizlalt minőségi magyar sertéshús értékesítésének ösztönzésére. Ennek keretében a VM stratégiai megállapodást kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével. A marketingprogramoknak részét képezi a különböző médiafelületek kialakítása, a külföldön és belföldön megrendezésre kerülő termékbemutatók, üzletember-találkozók.

Fontos lépés az ágazat érdekében a sertéságazati termelési és piaci információs rendszer fejlesztése, az Agrárgazdasági Kutató Intézet által üzemeltetett tematikus honlap létrehozása, amely többek között a meglévő, elérhető adatbázisokat összefoglalja és rendszerezi a létszám és mennyiségi adatokra, a piaci folyamatokra koncentrálva.

Az ágazat fejlődőképességét bizonyítja, hogy a 2012. évi állattartótelep-korszerűsítési támogatás jogcímre mintegy 180, sertéssel foglalkozó ügyfél részére mintegy 25 milliárd forint támogatást fizettek ki. A mezőgazdasági termékek értéknövelése jogcímen pedig 638 millió forint támogatási összeg jutott 15 olyan támogatást kérőnek, akik a sertésfeldolgozásban érdekeltek. A szélesebb termelői köröket érintő feldolgozóipari és sertéstelepi fejlesztések az új támogatási ciklusban indulhatnak el. Mindezek elsősorban a termelésnövelést megalapozó, főleg infrastrukturális és minőségi fejlesztést célzó intézkedések. A termelői és feldolgozóipari beruházásokhoz szükséges nagyobb arányú fejlesztésekre a 2014-től induló új támogatási program keretében kerülhet sor.

Forrás: trademagazin.hu/Czauner P.