Gyarapodnak az őshonos fajták

Számos védett őshonos, illetve veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajta létszáma is jelentősen gyarapodott az utóbbi években – derül ki a földművelésügyi miniszter egy írásbeli kérdésre adott válaszából. A Fazekas Sándor által mellékelt táblázatok szerint míg 2000-ben 2913 magyar szürkemarha tehén volt, 2013-ra a számuk 12 939-re gyarapodott (az összes nőivar száma 3742-ről 22471-re nőtt). A bikák, tinók száma 2000-ben 910 volt, 2013-ban már 7161.  Mindössze 17 nőstény magyar parlagi kecskét tartottak nyilván 2008-ban, tavaly 482-őt. A juhoknál a cigája állománylétszáma 2010-ben 2349 volt, tavaly 2860. A cikta létszáma 374 egyedről 744-re növekedett 3 év alatt. A hortobágyi racka nőstényeinek állománya 2000-ben még 4866 volt, 2013-ban már 7086.

A védett őshonos baromfiknál is gyarapodott többek között a réz, illetve a bronzpulyka, a magyar lúd, a fehér, illetve a magyar tarka kacsa elit tojóinak a száma. Az olyan tyúkfélék elit tojóinak az egyedszáma is nőtt, mint például a kendermagos erdélyi kopasznyakú, a magyar parlagi gyöngytyúk, a fogyolyszínű, illetve sárga magyar tyúk.

Egyes lófajtáknál fordult elő, hogy csökkent az egyedlétszám. Például a kisbéri félvér kancáinak száma az utóbbi 10 évben 1198-ról 763-ra csökkent, míg a nóniusznál 641-ről 605-re. Más védett lovak kancáinak száma gyarapodott, például a hucul állomány 110-ről 257-re, a gidránoké 150-ről 259-re, a lipicaiaké 517-ről 738-ra, a shagya arab kancák száma 391-ről 537-re növekedett.

„Azon állatfajták kerülhetnek be a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták közé, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintően tenyésztenek, és ezáltal azok a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak” – közölte lapunkkal a Földművelésügyi Minisztérium (FM). A veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták a magas genetikai értéket képviselő, a termelésből kiszorult nem védett őshonos állatfajták, melyek esetében a génállományuk megőrzése érdekében védelmük szükségessé válik. Jelenleg 35 védett őshonos és 2 veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtánk van.

Az FM szerint ezek az állatfajták a vidéki foglalkoztatás növelésében nagy jelentőséggel bírnak, főként a legelő állatok tekintetében. Ezen állatfajták leginkább olyan tájakon találhatók, ahol a legnagyobb a munkanélküliség. Tenyésztésükkel munkaalkalmat teremtenek, segítik a vidék munkaerő megtartását és tájvédelmét is.

Magyarországon jelentős a gyepterület, ám ezek fűhozama igen nagy szórást mutat. Számos legelő kizárólag a szürke szarvasmarha, magyar tarka, a kiskérődzők vagy a lovak tartására alkalmas, mivel a rajta megtermő fű mennyiségében, legelhetőségében és beltartalmában egyaránt alatta marad annak a szintnek, ami például egy intenzív húsmarha-állománynál elvárható. A külterjes legeltetésre alapozott állattartás kedvezően hat a gyepterületek hasznosítására és kultúrállapotban tartására. A legelők természetes karbantartása csökkenti az allergiás megbetegedések számát.

Ezekre az állatfajták tartására, tenyésztésére támogatásokat is fel lehet venni. Egy szürkemarhára korábban egyedenként 240, egy védett lófajtára 115, egy sertés 78, lúdra 16, míg egy tyúkfajtára 8 euró támogatást fizettek. Tavaly év végén 170 millió forintot utaltak át 200 gazdálkodónak az említett állatfajták genetikai állományának tenyészetben való megőrzésére a fajta eredeti tartási és takarmányozási feltételei mellett az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból.

Veszélyeztetett fajta lett a magyar merinó

A hazai gyapjúipar háttérbe szorulásával a korábban keresett magyar merinó gyapjú szinte értéktelen melléktermékké vált, és a piaci igények változása miatt a felhasználás a húshasznú fajták irányába tolódott el. Ezért szakmailag indokolttá vált a fajta védelme és génállományának megőrzése, így veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtává nyilvánították. A törzskönyvezett magyar merinó anyajuhok száma 4000-re, a  törzstenyészetek száma 36-ra csökkent 2013-ban. A hazai teljes juhállomány száma az idén már 1,3 millióra emelkedett, az anyajuhok száma 881 ezer volt. A juhok esetében a génmegőrző állományok egyedenként 45 euró, a fajtafenntartó állományok esetében egyedenként 24 euró támogatás vehető igénybe.