Állattenyésztés
Gazdálkodás
Hőstressz a sertéseknél: ezek a jelek
Amíg mi „izzadunk, mint a disznó”, a sertéseknek viszonylag kevés verejtékmirigyük van, így az erősebb párologtatásnak a légutakon keresztül kell megtörténnie. A fel nem ismert hőstressz súlyos következményekkel járhat.
A jelenlegi extrém forróság esetén különösen fontos a sertésistállók megfelelő hűtése. Ha a hűtési rendszer nem megfelelően működik, akkor a sertéseket hőstressz éri, és ez egyértelmű jelekből felismerhető. A Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) egy tájékoztatóban foglalta össze, hogy melyek ezek.
A következő jelzések utalnak egyértelműen a hőstresszre
• Lerövidült, gyors légzés
• Megnövekedett vízfelvétel
• Csökkent takarmányfelvétel
• Oldalra fekvés kinyújtott tagokkal az ólban, lehetőség szerint a hőt jól vezető anyagon
A hőség hatásai
• A tejteljesítmény csökkenése malacot nevelő kocáknál
• tenyészkanoknál a sperma minőségének romlása
• A kórokozók a legyengült szervezetet nagyobb eséllyel támadják meg, ami az adott betegség kialakulásához vezethet
• A 28 °C feletti hőmérsékletek a 80 kg testsúly feletti hízóknál keringési problémákat okozhat, főleg, ha a relatív páratartalom is nagyon magas.
A sertések hőmérsékletigényét figyelembe kell venni. A kisebb sertéseket 30 kg testsúlyig az optimális hőmérsékletet tekintve még a 30 °C túllépése esetén is alig éri terhelés. A nagyobb, 50 – 120 kg testsúlyú állatok 28 °C feletti hőmérsékletek esetén már nem az optimális tartományban vannak. Ennek oka a sertések eltérő hőmérsékletigénye az egyes súlytartományokban. A magasabb anyagcsere nagyobb hőmérsékletek esetén jobban igénybe veszi az állatokat. Extrém időjárási feltételek mellett a gazdáknak folyékony takarmány etetése esetén ügyelni kell arra, hogy a takarmánykeverék víztartalmát megemeljék. A rendelkezésre álló vízmennyiséget semmi esetre sem szabad korlátozni.
agrarheute.com