Nagy kilengések jöhetnek az olajpiacon

   
    Bár a geopolitikai kockázatok növekedésének közvetlen vesztese sokkal inkább Európa, mint Amerika lenne az olajpiacon, a WTI jobban megérezte az Iránra nehezedő nemzetközi nyomást, mint a Brent. A WTI ára a múlt héten 4,6 dollárral, 101,2 dollárra kapaszkodott, míg a Brent csak 2,6 dollárral erősödött, 109,4 dollárig. Hol vannak már a 20 dollár fölötti WTI−Brent spreadek, az eltérő növekedési kilátások miatt az árkülönbözet 8,2 dollárra szelídült.

    Pedig az EU külügyminiszterei olajembargót helyeztek kilátásba Iránnal szemben a múlt héten, ami, ha teljeskörűen bevezetik, itteni finomítók sokaságát kényszerítheti leállásra. Olaszország 180 ezer, Spanyolország 160 ezer, Görögország pedig 100 ezer hordó iráni kőolajat dolgoz fel naponta, de eltiltotta bankjait az iráni üzletektől az USA és Nagy-Britannia is. A hét végén egy amerikai kémrepülőgép lelövésével tovább fokozódott a nemzetközi helyzet, de e percig sem az EU, sem az Egyesült Államok nem mondta ki a tényleges embargót az iráni olajra vagy az ottani jegybankra, ami ugyancsak megbénítaná az olajkereskedelmet. Az iráni atomlétesítmények elleni lehetséges támadásról szóló hangok ennek ellenére komoly feszültséget okoznak, mert napi 3,5 millió hordós kitermelésével a második legnagyobb OPEC-ország kiesése a termelésből rendkívüli áremelkedést hozna az olajpiacon.

    Hiába azonban a közvetlen hatás, a Brent árfolyamát kevésbé viselte meg a fenyegető iráni válság, mint a WTI-ét. Ennek oka a két gazdasági régió jelek szerint eltérő növekedési kilátásaiban keresendő. Az európai recesszió esélye egyre nagyobb, a tengerentúl azonban pozitívabbak a makromutatók. Az ellentétes várakozásokat az olajkeresleti adatok is alátámasztják: Amerikában 1 százalékkal emelkedett, Európában gyenge maradt, Kína pedig mindössze 215 ezer hordós októberi olajkeresletről számolt be, miközben idén az első negyedévben még napi 1 millió hordót szerzett be. A kínai kereslet azért is hat rendkívül erősen a világpiaci árakra, mert a végbement jelentős fordulattal együtt is az valószínűsíthető, hogy a világpiaci olajkereslet idei napi 800 ezer hordós növekményéből Kína egymaga 500 ezer hordóval képviselteti magát. A geopolitikai kockázatok és a gazdasági növekedés közötti őrlődés hektikussá teheti az olajárakat, az európai növekedéssel, az iráni beavatkozással vagy Kína gazdaságával kapcsolatos várakozásokat befolyásoló hírek bármelyike külön-külön is erőteljesen hathat az árra, és akár fel is erősíthetik, vagy éppen ellenkezőleg, ki is olthatják egymást.

Forrás: Napi Gazdaság