A tejkvóta ismételt bevezetése a felhalmozódott készletekre nem jelentene megoldást

A kamara és a minisztérium az Európai Bizottság szerdai bejelentésére reagált, amely szerint Brüsszel nem támogatja az április elején megszüntetett, korábban három évtizeden át érvényben volt tejkvóta rendszerének újbóli bevezetését. A nyomott tejpiaci árszint miatt szeptember 7-én rendkívüli tanácskozást tartanak az EU-országok mezőgazdasági miniszterei.

A NAK kifejtette, hogy az Európai Unió (EU) hiába hosszabbítja meg a magántárolási és intervenciós időszakokat, és hozza előre a 2016-os intervenciós időszak kezdetét, az intézkedések láthatóan nem érik el a várt hatást. Az árak tovább csökkennek, miközben a termelés bővül. 

Ráadásul a magyarországi tejtermelők az eltérő termelési struktúra miatt nem tudnak részt venni a sovány tejpor és vaj esetében rendelkezésre álló piactámogatási intézkedésekben. A hazai nyerstej-árakat ugyanakkor döntően befolyásolja az uniós piacokon kialakuló árszint, ezért annak javulása kedvező hatást gyakorolna a magyar piacra is. 

Mivel a tejpiaci krízis az unió egészét érinti, ezért a megoldást is uniós szinten kell megtalálni. Magyarország célja a tej és tejtermékek további árcsökkenésének megakadályozása, a piac stabilizációjának elősegítése, a felhalmozódó készletek belső és alternatív piacokon való levezetésének támogatása, valamint a már kárt szenvedett termelők kompenzálása.

Arra a kérdésre, hogy megoldást jelentene-e az a szakértői javaslat, miszerint december elejéről október közepére előrehoznák a tejtermelő gazdáknak nyújtott pénzügyi támogatás folyósítását, a kamara kiemelte: támogatja ezt a kezdeményezést, mivel ezzel valamennyire enyhíteni lehetne a tejtermelők likviditási problémáit. A NAK támogatja  az európai farmerszervezet, a Copa-Cogeca másik javaslatát is, amelyben azt kéri a szervezet, hogy az Európai Bizottság tegye lehetővé, hogy a többletilletékből befolyt pénz kerüljön vissza a tejágazatba a tejtermelők részére fizetendő top-up támogatásként. Ezzel a 700-900 millió eurós támogatással nemcsak enyhíteni lehetne a tejtermelők likviditási problémáit, de nem kellene az európai krízisalaphoz sem nyúlni – hívták fel a figyelmet.

 A Földművelésügyi Minisztérium hangsúlyozta: az előrehozott kifizetést, vagyis az előleg fizetési lehetőséget Magyarország az elmúlt években mindig biztosította a termelőknek, és ez az idén is így lesz. 

A tárca kiemelte: október közepétől várható a tejhasznú tehenek után fizethető, uniós forrású termeléshez kötött támogatás előlegének kifizetése, és decemberben tervezik kifizetni a fennmaradó részt. Tehát ezen a jogcímen már idén teljesül az összes kifizetés. A nehéz tejpiaci helyzet miatt az átmeneti nemzeti tejtámogatás egy részét is már ebben az évben, várhatóan a negyedik negyedévben folyósítják a termelőknek. A jelenlegi helyzetben ez csak enyhíteni tudja a piaci helyzet miatt előállt nehézségeket – vélekedett az FM.

A minisztérium is úgy vélte, hogy a tejpiaci helyzet kezelésére európai megoldásokat kell keresni. Magyarország – több más tagállammal egyetértve – minden EU-s fórumon jelezte, az EU-nak minden rendelkezésre álló eszközzel segítenie kell a piaci problémákkal küzdő ágazatot. EU-s intézkedésként javaslatot tettek a referenciaárak emelésére, amely lehetővé tenné, hogy Magyarország is aktívan használni tudja a tejpor és vaj intervenciót, kérték a piaci krízis által érintett termelők kárenyhítését, valamint a piacon jelenlévő feleslegek levezetését szolgáló export támogatások bevezetését, különösen a sajtok esetében – írta az FM.

mti