Hírek

Rövid távon a fogyasztó a nyerő

Több mint két hónapja vezette be Moszkva az agrártermékek import tilalmát. Az intézkedés Magyarországot közvetlenül nem érinti súlyosan, a közvetett hatások azonban máris érzékelhetőek, egyre növekszik ugyanis az az árupiaci nyomás, amely annak a következménye, hogy az Oroszországból kiszorult termékeik számára az uniós országok új piacokat keresnek.

Sajt- és húshegyek várnak vevőre az uniós tagországok hűtőházaiban, raktáraiban. Brüsszelnek azokra a szankcióira, amelyeket Moszkvának az Ukrajnával szembeni politikája miatt léptetett életbe, az orosz vezetés augusztus elején az agrártermékek import tilalmával válaszolt. Egyelőre egy évig nem szállíthatnak az uniós tagállamok, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Norvégia zöldséget, gyümölcsöt, marha- és sertéshúst, baromfit, halat, sajtot, tejet és tejterméket Oroszországba. Az Európai Unió majd 12 milliárd eurós agrárexportjának kitiltása a hatalmas piacról érzékenyen érinti a az európai gazdaságokat. A napokban tovább bővült az import tilalmi lista: e hét keddjétől nem engedik be Oroszországba a másodlagos marhahústermékeket, valamint a nyesedéket és a csontlisztet az európai uniós tagállamokból.

Ugyanakkor Oroszországba a teljes magyar exportnak csak alig 10 százaléka irányul, ennek hozzávetőleges értéke: 70 milliárd forint. Szakemberek szerint nem is a közvetlen hatás érinti igazán kellemetlenül a magyar termelőket, feldolgozókat, – kivéve azokat, amelyek érdekeltek az orosz exportban, – hanem a közvetett hatások. A nagy tejtermelő országoknak, mint amilyen Németország, Dánia vagy Hollandia, inkább megéri a sajtot akár dömpingáron is értékesíteni, mint megsemmisíteni, vagy hosszabb ideig tárolni. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója a Népszavának ennek kapcsán elmondta: a sajtoknál már lehet érzékelni a kínálati piacot, ami árcsökkentő nyomást eredményez. Mivel ez a hazai és az importtermékeknél egyaránt érzékelhető, ezért a kereskedők igyekeznek rávenni a vásárlóikat arra, hogy a magyar tejtermékeket részesítsék előnyben. Egyelőre más termékeknél az árcsökkentő hatás még nem tapasztalható, de ha az embargó tartós lesz, valószínűleg újabb élelmiszerek árai is mérséklődhetnek – tette hozzá a kommunikációs igazgató.

A sajtok mellett a sertéshús ára is lejjebb kúszott, és ma már bizonyos termékeknél közelít a baromfi árakhoz – említette lapunknak Németh Antal. A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke emlékeztetett arra, hogy az ágazat kettős présbe került, hiszen idén tavasszal Moszkva a Lengyelországban és Litvániában állítólag akkor feltűnt afrikai sertés pestisre hivatkozva már kitiltotta az országból az élő- és a félsertést, de most már a hőkezelt áruk sem juthatnak el az orosz piacra. Az uniós hűtőházakban felhalmozódott hús is leszorította az árakat. Közismert, hogy a magyar termelői, feldolgozói árakat elsősorban az európai tendenciák mozgatják. Emiatt az élő sertés kilójának átadási ára 430-450 forintról 350-370 forintra, a félsertésé pedig közel 600 forintról 400 forintra zuhant. Ezek az árak stabilizálódhatnak, de a további csökkenés sem zárható ki, ami a fogyasztóknak jó hír, de a termelők számára ez is súlyos következményekkel járhat. A terméktanács elnöke szerint ugyanis ezekkel az árakkal csak a legkorszerűbb technológiával, takarmányozással, a legjobb génállománnyal működő telepek maradhatnak talpon. Az is köztudott, hogy az évi legalább 500-1000 darab vágósertés alatti gazdaságok többnyire már ma sem életképesek. Éppen ezért a kisebb gazdaságoknak csak az integráció jelentheti a fennmaradás esélyét, mivel a termelés specializációja és koncentrációja európai folyamat, és ez elől Magyarország sem térhet ki – fejtette ki álláspontját Németh Antal.

Annyi „előnye” viszont van az orosz ellenembargónak, hogy a magyar húsüzemeket is új piacok keresésére ösztönözte, illetve a régebbieknél a kiszállított mennyiséget igyekeztek növelni, elsősorban Dél-Koreába, Japánba, és Kínába. Növekedett az élősertés kivitel Szerbiába is. Ugyanakkor új piacként számba jöhet az észak-amerikai földrész, ahol Kanadától Mexikóig járványos sertés hasmenés tizedeli meg az állományt. Az új exportlehetőségek kihasználása azonban nem megy egyik napról a másikra.

A baromfi ágazat hazai szereplőit is hátrányosan érinti a folyamatosan növekvő import és a csökkenő hazai termelés. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke, a Népszavának arról beszélt, hogy az a gond, hogy míg a termelésben az úgynevezett jérce-, vagyis a kisméretű tojások aránya 10 százalék körüli, addig a hazai üzletek polcain – főleg az import miatt -eléri a 40-50 százalékot is, ami lehúzza a nagyobb méretű tojások árát is.

Az orosz embargó általában szolid ármérséklést eredményezett az európai és a hazai baromfi-kereskedelemben, viszont a kacsa- és a libahús ára jelentős árveszteséget szenvedett el. A hazai árletörés oka, hogy a mintegy 5 ezer tonna vízi szárnyas nem tudott kikerülni az oroszországi fogyasztókhoz, és ez a mennyiség is „nyomja” a hazai kínálatot is, ami elsősorban a vágóhidakat, feldolgozókat és a kereskedelmet hozza nehéz helyzetbe, abban az esetben, ha még a magasabb áron vásárolták meg a portékát. A veszteségeket némileg enyhíti a termékpályának juttatott állatjóléti támogatás.

Forrás: nepszava.hu

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook