Hírek

Idén korán kerül asztalra a fejes saláta

A korai fejes saláta zöme nem éri meg idén húsvétot. A kertészek egy-két héttel korábban palántáztak az enyhe télben. A fejes salátát termesztők többnyire húsvétra próbálják időzíteni a betakarítást, az értékesítést. Az ünnepek táján a legkapósabb ez a zöldségféle, ezért ára is akkor a legmagasabb. Idén azonban nem kell várni a vitaminra április második feléig.

A kertészek számítása szerint már a következő hónap első heteiben piacon mutatkozik a hajtatott saláta. A homokhátsági kertészeteket megsürgette a szokatlanul enyhe tél, ezért már az újév első napjaiban hozzá láttak a fejes saláta hidegházi hajtatásához. A január végi erősebb lehűlés nem okozott kárt a növényekben, hőtartó fátyolfólia alatt vészelték át a fagyos napokat.

– Idén 16 ezer saláta palántát ültettünk, elégedett vagyok az állománnyal, napról napra szebbek, nagyobbak a növények, főleg amikor napsütéses az időjárás. Amíg tavaly épphogy csak sikerült húsvétra vágnunk, idén már az ünnepek előtt szeretnénk eladni az összeset – mondta el primőrös tapasztalatait Fehér Sándor nagykőrösi kertész.
A fejes saláta szezonális piaci árát azonban nem látják előre a termesztők. Az előző évek 60-80 forintos húsvét körüli felvásárlási áraiból nem lehetséges biztonsággal következtetni az idei piacra.

– Ahogy én tudom, idehaza az utóbbi években kevesebb salátát termesztenek tavaszra, mert munkaigényes, akik pedig maguk tápkockázzák a palántákat, már decemberben hozzá láthatnak a feladatokhoz. De nem a hazai számít, a salátapiac alakulása döntően mindig attól függ, hogy abból és más korai zöldségből mennyit és milyen árakon hoznak be külföldről. Mondhatjuk úgy is, lutri nálunk a kertészeti gazdálkodás, nagyot lehet vele bukni. A magas energiaárak, a vetőmagok, műtrágyák, növényvédő szerek folyamatos drágulása annyira feltornázta a zöldségtermelés önköltségét, hogy a szabadföldi és a fólia alatti termesztés nyeresége egyaránt minimálisra csökkent.  Ezért adták fel sokan a kertészetet, főleg a kisebb gazdaságok.

Valószínűleg az aktuális agrárpolitika színterén is osztják az ágazat gyenge jövedelmezőségéről szóló nézeteket. Az utóbbi években kormányzati szinten a kertészetet is besorolták a gazdaságilag segítendők közé, amire korábban nem volt példa. A 2020-ig számított uniós költségvetési ciklusban több mint 12 milliárd forint jut közösségi forrásból mezőgazdasági fejlesztésre, azon belül a kertészetet kiemelten támogatják.

Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitelprogramjában ma már az őstermelők illetve az őstermelői családi gazdaságok is részt vehetnek. Optimális esetben mondjuk, két és fél százalékos hitel mellé nyújtott 40-60 százalékos uniós támogatás komoly segítség lehet. A kérdés az, kihasználják-e ezeket a lehetőségeket a termesztők? A központi támogatás ugyanis minden esetben pénzügyi kockázatot is jelent az igénylők számára. Fehér Sándor szerint gyakran kihasználni sem tudják az ajánlott forrást.

– A tapasztalatunk az, hogy a jelenlegi pályáztatási rendszerben a támogatásokkal főleg csak a nagyméretű gazdaságok tudnak valamit kezdeni. A kicsik többnyire nem is jutnak hozzá. Példaként hozhatók a gépesítési pályázati források. Az esetenként több tízmillió forint értékű erő- és munkagépeket nem képesek kihasználni a néhány személyes kisgazdaságok. Akik pályáznak is ilyesmikre, jelentős saját erőt kell hozzá rendelniük, amit rendszerint banki hitelből tudnak előteremteni. Sokan beérnék kisebb fejlesztésekkel. Például, amit a tanyaprogram kínál, de ezzel az utóbbival az a baj, hogy kicsi a forrása. Azon belül a kisgazdaságokat közvetlenül támogató néhány száz millió forint oly csekély, hogy a lehetséges igénylők többsége esélytelen rá.  Úgy tűnik, a kertészetek napjainkban is csak önmagukra számíthatnak.

 Forrás: baon.hu

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook