Okszerű, fenntartható talajművelés

A beszámolónak az is apropója, hogy néhány lelkes Komárom-esztergomi gazdálkodó, falugazdász és talajtani szakértő segítségével egy szakmai nap keretében is lehetőség nyílt az eredmények áttekintésére és azok érintettekhez történő eljuttatásának legalkalmasabb módjának megvitatására. A SmartSOIL projekt a hetedik kutatási keretprogramon belül valósul meg 12 európai szervezet, köztük az AKI, partnerségében. A projekt célja olyan fenntartható gazdálkodási gyakorlatok azonosítása, amelyek segítségével csökkenthetők a talajok klímaváltozásra visszavezethető okok általi veszélyeztetettsége. Ennek két legfontosabb területe a talajok szénmegkötésének dinamikus megközelítése valamint az alkalmazkodás valamint az ezeket segítő gazdálkodói gyakorlatok. A kutatás a legnagyobb földterülettel bíró művelési ágakra, így a szántóföldi és a vegyes gazdálkodást folytató üzemekre fókuszál. A projekt egyik újszerűsége abban áll, hogy nem csupán új tudományos eredmények elérése a cél, hanem azok minél hatékonyabb átültetése a gyakorlatba. A végső cél egy gazdálkodóknak szánt – modellezéssel és költséghatékonysági becslések segítségével megalapozott – döntéstámogató eszközkészlet kidolgozása, amelyet az érintettek Európa-szerte a saját adottságaikhoz igazodva használhatnak a terméshozam és a jövedelmezőség optimalizálására úgy, hogy közben növelik a talaj által megkötött szén-dioxid mennyiségét.

A következőkben a gazdálkodók számára kidolgozott döntéstámogató eszközöket mutatom be röviden. Már a kezdeti visszajelzések is rámutattak, hogy a tudományos eredmények fontosságán túl gyakran a legmeggyőzőbbnek a való életből vett esetek mutatkoznak. Ez hívta életre a való életet hangsúlyozó, esettanulmányra alapozott kommunikációt, amelyben egy-egy helyi gazdálkodó bevonásával mutatjuk be a teljes döntési folyamatot a probléma felismerésétől a legjobb megoldás megtalálásán keresztül a bevezetés kapcsán felmerülő kihívásokig, kitérve azok lehetséges kezelési formáira. A gyakorlati szakemberek egyhangú véleménye alapján nagyon ritka, hogy valaki „sterilen” egy-egy gyakorlatot alkalmazna. Például a mélylazítás nem a szántást kiváltó művelet, hanem a talaj, vetésforgó, időjárási körülmények együttese által meghatározott szükségszerűség. Manapság azonban eszköz vagy szaktudás hiányában gyakran a szükségessége ellenére is elmarad az alkalmazása. Hasonló kérdés a szármaradványok sorsa, amelynek talajba történő visszajuttatása gyakran azért marad el, mert az eladott szalma bevételére is szükség van a gazdaság finanszírozásához. Általában meghatározó a döntési időtáv, a gazdasági és szabályozási kényszer illetve támogatáspolitikai keretek. A projekt kulcselemét jelentik a kiválasztott minta régiókban – többek között Magyarországon – a gazdálkodói közösséggel folytatott konzultációk (interjúk, műhelymegbeszélések). Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy átlagos közép-magyarországi viszonyok között a legígéretesebb talaj szervesanyag-növelő beavatkozások a következők: szervestrágya használata illetve szármaradványok bedolgozása. Ezek elterjedésének azonban jelenleg számos akadálya van: állattenyésztés visszaszorulása miatt az elérhető trágya mennyisége korlátozott, a szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre, valamint a gazdálkodók ilyen irányú ismeretei is korlátozottak. Ehhez jön még a szabályozási környezet kihívásai.

Tehát az egyik információ forrás egy két oldalas „történet”, amelyben röviden megismerjük a gazdálkodót – hol és alapvetően milyen feltételek között gazdálkodik – utána pedig egy-egy gyakorlat bevezetésének és alkalmazásnak tapasztalatai kerülnek bemutatásra. Szintén ezen gazdálkodókkal rövid filmeket is forgattunk, amivel még életszerűbbé szeretnénk tenni az információ átadást, hiszen a végén minden esetben hús-vér gazdálkodóknak kell meghozni a döntést és alkalmazni a megfelelő gyakorlatot. Az egyes gyakorlatokról rövid általános összegző anyagok kerülnek összeállításra az alkalmazás várható hatásainak bemutatásával. Jelenleg kidolgozás alatt van – mint minden részeredményt összefoglaló eszköz – egy olyan interaktív internetes alkalmazás vagy ahogyan manapság leggyakrabban találkoznak vele a gazdák „kalkulátor”, amely képes a gazdaság talajadottságai és gazdálkodási gyakorlata tükrében várható költség és hozam szinteket számítani valamint becslést adni a talaj szervesanyag szintjének – megkötött szerves szén mennyiségének – várható változására.

Bízunk benne, hogy mindezen eszközök hozzájárulhatnak a jövedelmező gazdálkodás és a talajok összetett funkcióinak hosszú távú biztosításához, fenntartható használatához!