Viharverten

Mondhatjuk azt is, hogy egyre viharvertebbek leszünk, ha így folytatjuk. Az időjárás szeszélye mindig is nagy mumusa volt a szántóvetőnek; edzette és olykor elkeserítette. Arra is rájöhetett a melldöngető, önelégültté váló, magát természetátalakítónak valló és képzelő emberiség, hogy jó lesz visszacsempészni valamicskét a természet erőinek ősi tiszteletéből, s nem árt némi alázatot is tanulni. Kezdetnek elég, ha mentjük, ami menthető! Aztán érdemes elgondolkodni a célszerű alkalmazkodás lehetséges forgatókönyvein.

Kár érte

Az origo.hu szeptember közepi körképében arról írt, hogy az elmúlt napok szélsőségei padlóra küldték a mezőgazdaságot. „Az elmúlt hetek csapadékos időjárása komoly károkat okozott a mezőgazdaságban, főként a vetési és talaj-előkészítési munkálatokat hátráltatja a sok eső. A károk nagyságát még megbecsülni sem lehet, hiszen több hazai folyó még mindig árad, a belvízzel elöntött területek nagysága is folyamatosan nő. Az Országos Meteorológiai Szolgálat összesítése szerint az elmúlt időszak csapadékmennyisége országos átlagban elérte a 77 millimétert… Tornai Tamás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke elmondta, hogy a Dunántúlon augusztus végéig az éves csapadékmennyiség összege már lehullott, és a szokottnál sokkal kevesebb volt a napsütés. Emiatt a szőlő egészségi állapota romlott, lassabb ütemben zajlott az érés, ráadásul július végére, augusztus elejére bizonyos növényvédelmi szerek eltűntek a piacról, ami szintén nem tett jót az ágazatnak. A szakember e három tényező hatása miatt komoly károktól tart a szőlőágazatban. Valószínű, hogy a termény mennyisége elmarad a tavalyitól. …

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a szántóföldi növénytermesztésben az őszi vetésű növények többségének – őszi árpa, őszi búza, rozs, tritikále – vetése még az elején tart. A sok csapadék nagy kárt okoz, többfelé megjelent a belvíz is a táblákon. A kukorica, a cukorrépa és a szója aratása épphogy elkezdődött, a burgonya felét és a napraforgó több mint 10 százalékát azonban betakarították. A felázott területeket munkagépekkel nem lehet megközelíteni. A napraforgó esetében a csapadék kedvez a különféle gombabetegségeknek is, emiatt szükség van a fokozott növényvédelemre. A burgonyánál a télállóság, eltarthatóság szempontjából rontja a minőséget a sok eső. A rossz idő kihatott a késői érésű alma- és körtefajták fejlődésére is, felerősödött a varasodás.”

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár egy szeptember közepi rendezvényen az idei terméshelyzetről elmondta: az őszi búza országos termésátlaga 4,7 tonna hektáronként, amely megyénként változó. A nyári esőzések hatására a betakarított őszi búza 75 százalékban takarmány minőségű, viszont a hazai lisztelőállításhoz szükséges évi 1,2 millió tonna étkezési minőségű búza így is rendelkezésre áll. Elmondható, hogy a 2014-es nyári kalászos gabona és repcetermés az elmúlt évek termésmennyiségének átlagát meghaladja, és bőven fedezi a hazai szükségletet, sőt, jelentős mennyiségű gabonaexportra van kilátás. A becslések szerint a kukorica termésátlaga az átlagosnál magasabb lesz, míg a napraforgó esetében az utóbbi hetek csapadékos időjárása miatt csak közepesnél némileg jobb termés várható.

Célszerű alkalmazkodás

A világszínvonalú magyar agrárkutatásnak köszönhetően az ország élen jár a hatékony, gazdaságos növénytermesztésben, és a minőségi élelmiszerek előállításában, így a globális problémák kezelésében – hangsúlyozta Czerván György az idén 90 éves szegedi Gabonakutató Kft. jubileumi rendezvényén. Az agrárgazdaságért felelős államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a vetőmagok kimagasló minősége és a gabonaágazat sikere elengedhetetlen ahhoz, hogy hatékony válasz szülessen a globális folyamatokra.

A globális felmelegedés és a túlnépesedés problémái összetettebbé teszik a nemesítők dolgát, akiknek előre kell gondolkodniuk arról, milyen körülmények között kell majd helytállnia egy-egy fajtának, mire engedélyeztetési eljárása lezárul.

Az államtitkár közös feladatnak nevezte a köztermesztésből kiszorult, régi növényfajták fenntartását és népszerűsítését, ezáltal a genetikai sokféleség megőrzését, valamint a piaci igényekhez alkalmazkodó új alternatív fajták nemesítését és termesztését. A magyar vetőmag a világ élvonalába tartozik, nincs olyan mennyiség, amely a piacon ne kelne el. Az ágazat sikere jól példázza, hogy az összehangolt kutatás-fejlesztés és a gyakorlati alkalmazás az agráriumban kimagasló teljesítményekre képes.

Szilágyi László ügyvezető a környezeti hatásoknak ellenállóbb fajták nemesítését nevezte a fő feladatnak a termésátlag növelése mellett. A gyorsan változó környezetben azok a fajták maradnak versenyképesek, amelyek a jelenlegieknél jobban tűrik a szélsőséges termesztési körülményeket.

Vigaszág

A természeti környezet mellett a gazdálkodási körülmények, a kereskedelmi és pénzügyi lehetőségek azok, amelyek árnyalják, hogy az egyes ember mennyire érzi „viharvertnek” magát. Ezekről „derűsebb” és várva-várt információk is napvilágra kerültek.

„Jövő évtől 2020-ig évente 60 milliárd forint fordítható az állattenyésztés, a kertészet és a fehérjenövények termesztésének támogatására – mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Bábolnán, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének konferenciáján.

Feldman Zsolt előadásában ismertette az egyes ágazatok számszerű, tervezett támogatását. Példaként említette, hogy tejhasznú tehénre egyedenként 353 euró, húshasznú anyatehénre 216 euró támogatást fizetnek majd évente. A feltételeknek megfelelő gyümölcsültetvényeket 660 euróval, a szója termesztését 200 euróval, a cukorrépa termesztését 421 euróval támogatják majd évente hektáronként a területalapú támogatás felett.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mindezekhez a támogatásokhoz az 1 200 hektár felett gazdálkodók is hozzáférhetnek. 

A kormány célja továbbra is a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok fellendítése, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése, ezért 2020-ig összesen 212 milliárd forint – ebből 180 milliárd forint nemzeti forrás – munkahelyteremtést segítő plusztámogatás biztosít az állattenyésztés (tej, húshasznú szarvasmarha, sertés, baromfi, juh) javára. 
A minisztérium számításai szerint az átalakított agrártámogatási rendszernek és a jó minőségű magyar termékek iránti növekvő keresletnek köszönhetően 2020-ig 50 ezer új munkahely is létrejöhet az ágazatban és a kapcsolódó szektorokban.

A szakember ismertette: Magyarország élt a vidékfejlesztési források maximális, 15 százalékos átcsoportosítási lehetőségével a közvetlen termelői támogatások növelésére. Ez 444 millió euró, azaz mintegy 137 milliárd forint átcsoportosítását jelenti.

Közvetlen termelői kifizetésekre 2015-2020 között összesen 8,06 milliárd euró, 2 500 milliárd forint áll rendelkezésre, az összeg jövőre 1,345 milliárd eurót, 418 milliárd forintot tesz ki.”

Zöldítés

A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatóban emlékeztet arra, hogy a 2015-ben induló új közvetlen uniós támogatási rendszer több új, kötelező elemet tartalmaz a termelők számára, amelyek közül a legfontosabb a zöldítés.

„Idén már a gazdálkodóknak az őszi munkák megkezdés előtt fontos megtervezniük a vetésszerkezetet a zöldítés követelményeinek megfelelően. A terménydiverzifikációnál figyelni kell arra, hogy 10 és 30 hektár közötti szántó esetén két különböző növénykultúrát kell termeszteni, és a fő növénykultúra a szántóterületnek legfeljebb 75%-át foglalhatja el. Míg 30 hektár fölötti szántó esetén már legalább három különböző növénykultúrát kell termeszteni, ahol a fő növénykultúra legfeljebb a szántóterület 75%-át, míg két növénykultúra maximum 95%-át teheti ki.

Főszabályként önálló növénykultúrának kell tekinteni a különböző nemzetségekbe tartozó növényeket (pl.: kukorica–repce különböző kultúrák, de a tönkölybúza–közönséges búza nem, hiszen mindketten a Triticum nemzetséghez tartoznak). Van azonban három növénycsalád, ahol minden egyes faj különböző kultúrának számít (függetlenül attól, hogy az egyes fajok ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak-e). Ezek a családok a káposztafélék, a burgonyafélék és a tökfélék (pl.: sütőtök–görögdinnye). Szintén különböző kultúrának kell tekinteni ugyanazon nemzetség őszi és tavaszi (pl.: őszi árpa–tavaszi árpa) vetésű növényeit.

Terménydiverzifikáció keretében önálló növénykultúraként elszámolható a szántóterületen parlagon hagyott terület, az ideiglenes gyep, az egynyári takarmánynövény is.” Egyéb kitételek és könnyítések is léteznek e témában, amelyekre itt most nem térünk ki.

Forrás: mezohir.hu/Tóth Szeles István

Megjelent a Mezőhír 2014/10-es számában

www.mezohir.hu