Aranyáron viszik külföldre a magyar takarmányt

Egyre több külföldi takarmánykereskedő "vadászik" a magyar piacon, miután az aszály miatt a környező országokbeli takarmányhiány miatt az árak gyors ütemben emelkednek. A dunántúli helyi sajtóban számos olyan hirdetés jelent meg az elmúlt időszakban, amelyekben eurót ígérnek a hazai takarmányért, nemegyszer "akciós" euróárfolyamokkal, illetve egyéb kiegészítő juttatásokkal, miközben itthon is egyre öldöklőbb harc folyik az egyre drágább takarmányért. A Dél-Dunántúlon korábban nem tapasztalt mennyiségben jelentek meg a takarmányt kereső horvát kereskedők és állattartók, de az utóbbi időben már szerb és bosnyák gazdák is a magyar piacon kutatnak eladók után. (A térségben a szárazság miatt még az itthoninál is nagyobb a takarmányhiány.)

Az egyik barcsi termelő például úgy adta el az összes kukoricáját, illetve a nyáron betakarított szalmát és szénát, a lesilózott eleséget egy határon túli gazdaságnak, hogy az jó áron a teljes állatállományát is megvette. Ilyen tranzakciókra máshol is van példa, sőt előfordul az is, hogy a gazda − a konjunktúrát kihasználva − a földterülettel együtt a teljes gazdaságot eladta. A Nyugat-Dunántúlon a jobb minőségű kukoricát már tonnánként 70 ezer forintért veszik az osztrák és a szlovén kereskedők. Takarmányt főként azok az üzemek, illetve termelők értékesítenek, ahol nincs miből finanszírozni az őszi munkákat. A szlovák határ mentén elsősorban a cserekereskedelmet virágoztatta fel a takarmányhiány, a rokonok, ismerősök segítik ki egymást. Az egyik lapunknak nyilatkozó szigetközi gazda szerint már rég nem boldogulnának, ha nem működnének együtt. Emellett mind több gazdálkodónak okoz problémát, hogy "nagyüzemi" módszerekkel lopják a takarmányt, a Kapos völgyében például brigádok szedik a kukoricát és teherautóval szállítják el, de úgy tűnik, nincsenek biztonságban a földeken hagyott bálák sem.

Pásztóhy András, a szentgáloskéri Agrária Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a gyenge kukoricatermés miatt idén a szokásosnál jóval kevesebb takarmánynak valót tud értékesíteni a cég, hiszen másképp az állatoknak nem maradna eleség. A vállalatnál legkorábban a tavasz elején derül ki, hogy marad-e piacra vihető takarmány.

Egyre több gazdálkodó választja azt a megoldást, hogy jó áron mindent elad és a bankban fiataltatja tovább pénzét, a tapasztalatok szerint a térségben egyre több eladó állattartó telep található, sokan pedig csak úgy tudnak enyhíteni a gondokon, hogy a búzatermés egy részét is takarmányozásra használják fel.

Forrás: Napi Gazdaság