Újabb cég hagyja el a közraktári piacot

A még folyamatban lévő ügyleteket lezárják, az idén azonban már nem kötnek újabb üzletet. A döntésben a részleteket ismerők szerint elsősorban a politikai kockázatok és a bizonytalanság, a nem befektetőbarát környezet, a finanszírozást meghatározó országkockázati felárak alakulása játszott meghatározó szerepet. Az új cég azt is rosszul viselte, hogy sem a termelői oldal, sem a versenytársak hozzáállása nem változott érdemben, és csak a potenciális letevők egy része volt hajlandó elfogadni a cég minőségi és szerződési feltételeit, illetve megfizetni a szolgáltatások valós költségét.

Az elmúlt év nem kedvezett a közraktári hitelezésnek: sem a termelők, sem a bankok érdeklődése nem nőtt érdemben az ágazat szolgáltatásai iránt. Ebben a kedvező terményárak és értékesítési lehetőségek mellett a bankok által régóta szorgalmazott új közraktári szabályozás hiánya is szerepet játszott. A Közraktári Felügyelet adatai szerint 2011-ben csak kismértékben, egymilliárd forinttal, 97 milliárd forintra növekedett a kibocsátott közraktárjegyek értéke, és a letevők száma is csak szerényen bővült. (A világpiaci terményárrobbanás előtt, 2007-ben még 309 milliárd forint volt a kibocsátott jegyek értéke.) A 2011-es növekedést ráadásul annak tükrében kell értékelni, hogy tavaly egy közraktár engedélyét visszavonta a felügyelet, a piacra lépő új szereplő pedig csak néhány hónapig bonyolított tényleges forgalmat, és a bankoknál is érzékelhető volt a finanszírozási készség hiánya. Átrendeződött a közraktározott áruk aránya is: csökkent a búza, egyéb kalászosok és egyéb mezőgazdasági termékek aránya, míg a kukoricáé és az olajos magvaké nőtt.

 
Közraktárjegyek kibocsátása termékcsoportonként 2011-ben
Termékcsoport    Arány (százalék)
Étkezési búza    12,4
Takarmánybúza    3,3
Egyéb kalászos    1,5
Takarmánykukorica    39,2
Olajos magvak    25,4
Egyéb mezőgazdasági termék    0,4
Élelmiszer    12,2
Ipari termék    5,7
Forrás: Közraktári Felügyelet

Forrás: Napi Gazdaság