Hírek

Növények tápanyag szükséglete 1. rész

Milyen makro tápelemekre van szüksége a növényeknek a csírázás folyamán?

1.Növények csírázáskori  makrotápelem szükséglete:

A növényeknek a kezdeti, csírázáskori fejlődésében alapvetően a sejtjeik felépítésében, a szerves molekuláik (fehérjék, szénhidrátok, stb.) kialakításában szerepet játszó nitrogén és foszfor tápelemekre van szüksége.

Nitrogén (N) szerepe

Elsősorban a fehérjék és a genetikai információt hordozó RNS és DNS  molekulák  felépítésében játszik szerepet. Éppen ezért a növény induló növekedési szakaszában is nélkülözhetetlen a jelenléte.

Ha a nitrogén elégtelen mennyiségben fordul elő a növényben, akkor a protoplazma és a sejtmagfehérjék képzése, s ezzel együtt a növény növekedése is észrevehetően lelassul.

Alábbi szerves anyagok szerkezeti eleme:

aminosavak

nukleinsavak

egyszerű és összetett fehérjék

nukleotidok

klorofillok

alkaloidák

sejtalkotók

örökletes tulajdonságokat hordozó vegyületek ( kromoszómák, gének, riboszómák, enzimek)

stb.

 

Foszfor (P) szerepe

Szinte minden élettani, biokémiai anyagcsere folyamatban lényeges szerepe van. A fotoszintézisben, a légzésben az energiaközvetítő- és átalakító anyagcsere folyamatokban mindenütt ott van. Fontos építőköve számos sejtalkotó vegyületnek: foszfoproteidek, foszfolipidek, a sejtek szerkezetét kialakító sejtmembránonak.

Olyan fontos életfolyamatokat szabályozó és örökletes tulajdonságokat hordozó vegyületekben játszik kulcsszerepet, mint a

  • polinukleotidok (DNS, RNS, AMP, ADP, ATP)
  • nukleotid komponensű koenzimek

Az ATP –nek fontos az energiatároló szerepe, a növény anyagcsere folyamataiban végbemenő átalakulásokhoz szolgáltat energiát.

 A mag foszfor tartalma. Mi történik csírázáskor a foszfor tartalommal?

A magban a foszfor tartalék fitinsav sójaként halmozódik fel, ami nagy jelentőségű a csíranövény indító foszforellátása szempontjából. Csírázáskor a mag vizet vesz fel, s a fitin enzimatikusan lebomlik foszforsavra, ami mindaddig szolgáltatja a foszfort, amíg a csíranövény gyökeret ereszt és a talajoldatból fel tudja venni a további szükségletét.

A fitin lebomlási folyamatában keletkeznek:

  • a lipidek, amelyek a növény szervrészeinek kifejlődését segítő sejtek membránjainak a felépítését szolgálja
  • ásványi foszfor vegyületek, amelyek új P – vegyületek képződésének forrása
  • észterek, nukleinsavak, amelyek az anyagcsere folyamatok nélkülözhetetlen komponensei

Mivel a növényeknek fejlődésük kezdetétől nagy szükségük van foszforra, a fejlődés korai szakaszában előforduló foszforhiányt a későbbi foszfor ellátás már nem hozhatja helyre.

(Gabonanövényeknél a bokrosodást, a kalászt hozó szárak számát és szemtömeget javítja. Kukoricánál a virágzás ideje és a szemképződés mértéke nagyon függ tőle, s így a szemtermés nagysága is.)

A kálium (K) szerepe

A tápelemek közül rendszerint a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényekben, s a sejtekben szabadon, vagy a plazmakolloidokhoz lazán kötve lát el számos specifikus funkciót. Tehát már a növekedés / sejt osztódási folyamatok megindulását követően van nagy jelentősége. A káliumot a növények nagy mennyiségben – koncentráció gradiens ellenében – többnyire aktív folyamatokban veszik fel és szállítják a sejtmembránokon keresztül.

 

Funkciói:

  • részt vétel élettani folyamatokban: ozmo-reguláció, szénhidrát és fehérje képzés
  • vízháztartás szabályzás
  • enzim reakciók (több mint 60) aktivátora
  • szénhidrát, fehérje tároló kapacitásnövelő
  • ellenálló képesség növelése (szárazság, fagytűrés, gombák, baktériumok)

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook