Hírek
Növények tápanyag szükséglete 1. rész
Milyen makro tápelemekre van szüksége a növényeknek a csírázás folyamán?
1.Növények csírázáskori makrotápelem szükséglete:
A növényeknek a kezdeti, csírázáskori fejlődésében alapvetően a sejtjeik felépítésében, a szerves molekuláik (fehérjék, szénhidrátok, stb.) kialakításában szerepet játszó nitrogén és foszfor tápelemekre van szüksége.
Nitrogén (N) szerepe
Elsősorban a fehérjék és a genetikai információt hordozó RNS és DNS molekulák felépítésében játszik szerepet. Éppen ezért a növény induló növekedési szakaszában is nélkülözhetetlen a jelenléte.
Ha a nitrogén elégtelen mennyiségben fordul elő a növényben, akkor a protoplazma és a sejtmagfehérjék képzése, s ezzel együtt a növény növekedése is észrevehetően lelassul.
Alábbi szerves anyagok szerkezeti eleme:
aminosavak
nukleinsavak
egyszerű és összetett fehérjék
nukleotidok
klorofillok
alkaloidák
sejtalkotók
örökletes tulajdonságokat hordozó vegyületek ( kromoszómák, gének, riboszómák, enzimek)
stb.
Foszfor (P) szerepe
Szinte minden élettani, biokémiai anyagcsere folyamatban lényeges szerepe van. A fotoszintézisben, a légzésben az energiaközvetítő- és átalakító anyagcsere folyamatokban mindenütt ott van. Fontos építőköve számos sejtalkotó vegyületnek: foszfoproteidek, foszfolipidek, a sejtek szerkezetét kialakító sejtmembránonak.
Olyan fontos életfolyamatokat szabályozó és örökletes tulajdonságokat hordozó vegyületekben játszik kulcsszerepet, mint a
- polinukleotidok (DNS, RNS, AMP, ADP, ATP)
- nukleotid komponensű koenzimek
Az ATP –nek fontos az energiatároló szerepe, a növény anyagcsere folyamataiban végbemenő átalakulásokhoz szolgáltat energiát.
A mag foszfor tartalma. Mi történik csírázáskor a foszfor tartalommal?
A magban a foszfor tartalék fitinsav sójaként halmozódik fel, ami nagy jelentőségű a csíranövény indító foszforellátása szempontjából. Csírázáskor a mag vizet vesz fel, s a fitin enzimatikusan lebomlik foszforsavra, ami mindaddig szolgáltatja a foszfort, amíg a csíranövény gyökeret ereszt és a talajoldatból fel tudja venni a további szükségletét.
A fitin lebomlási folyamatában keletkeznek:
- a lipidek, amelyek a növény szervrészeinek kifejlődését segítő sejtek membránjainak a felépítését szolgálja
- ásványi foszfor vegyületek, amelyek új P – vegyületek képződésének forrása
- észterek, nukleinsavak, amelyek az anyagcsere folyamatok nélkülözhetetlen komponensei
Mivel a növényeknek fejlődésük kezdetétől nagy szükségük van foszforra, a fejlődés korai szakaszában előforduló foszforhiányt a későbbi foszfor ellátás már nem hozhatja helyre.
(Gabonanövényeknél a bokrosodást, a kalászt hozó szárak számát és szemtömeget javítja. Kukoricánál a virágzás ideje és a szemképződés mértéke nagyon függ tőle, s így a szemtermés nagysága is.)
A kálium (K) szerepe
A tápelemek közül rendszerint a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényekben, s a sejtekben szabadon, vagy a plazmakolloidokhoz lazán kötve lát el számos specifikus funkciót. Tehát már a növekedés / sejt osztódási folyamatok megindulását követően van nagy jelentősége. A káliumot a növények nagy mennyiségben – koncentráció gradiens ellenében – többnyire aktív folyamatokban veszik fel és szállítják a sejtmembránokon keresztül.
Funkciói:
- részt vétel élettani folyamatokban: ozmo-reguláció, szénhidrát és fehérje képzés
- vízháztartás szabályzás
- enzim reakciók (több mint 60) aktivátora
- szénhidrát, fehérje tároló kapacitásnövelő
- ellenálló képesség növelése (szárazság, fagytűrés, gombák, baktériumok)