Hírek

Növények tápanyag szükséglete 2. rész

Az N-P-K anyagok felvételi dinamikája, mozgása a talajban

2. N, P, K mozgása a talajban, felvételi dinamikája

Mindegyik tápelem felvehetőségénél nagy szerepe van a talaj vetéskori hőmérsékletének és nedvességtartalmának, s az adszorpciós-deszorpciós-kemiszorpciós folyamatokat leginkább meghatározó pH viszonyoknak.

Alábbi táblázat a tápelemek felvehetőségét mutatja %-os értékben különböző hőmérsékleten:

 

5 0C

10 0C

15 0C

20 0C

Nitrogén

33

64

87

98

Foszfor

35

43

62

96

Kálium

80

92

100

100

                                                                                   

Látható, hogy a főként tavaszi kultúrák vetéskori talajhőmérsékletén a legnagyobb gondot a csírázáshoz és gyökérképzéshez legfontosabb foszfor felvétele jelenti.

Alacsony hőmérsékleten nem indul még be a talajlakó mikroorganizmusok élettevékenysége, amelyek nagy szerepet játszanak a szerves formában lévő nitrogén és foszfor mobilizálásában és mineralizációjában, valamint a nitrifikációs és ammonifikációs folyamatokban.

A foszfor esetében akkor is, ha a rendelkezésre álló szerves foszfor forrás mineralizációja és az adszorbeált formák mobilizációja megfelelő gyorsaságú, a növény gyökeréhez való utánpótlás sebességét a talajon belüli lassú foszfátmozgás határozza meg. A H2PO4, HPO42- ionok nagyobb része diffúzióval jut el a gyökereig, ami alacsony hőmérsékleten és száraz talajon, főleg ha távolság nagyobb, mint 5 -10 mm rendkívül lassú. Ezért fontos a mag közelébe jutatott foszfor utánpótlás.

A növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét alapvetően a kálium ionok mozgása határozza meg a talajkolloidok-talajoldat-gyökér rendszerben. A talajoldat rendszerint 5 – 45 kg K2O /ha káliumot tartalmaz, amely a kezdeti fejlődéshez elegendő. A további fejlődéshez szükséges kálium ion pótlását folyamatosan biztosítani kell. A talajnak azt a tulajdonságát, hogy képes a talajoldatból a gyökerek által felvett káliumot kationcsere folyamatokban pótolni, illetve az agyagásványok felületéről káliumot a talajoldatba leadni és ezzel a talaj kálium koncentrációját állandó értéken tartani, kálium-pufferoló képességnek nevezzük.

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook