Hírek

Növények tápanyag szükséglete 4. rész

A repce alap- és starter műtrágya szükségletei

  1. A repce őszi alap- és starter műtrágyázása

 

Talajvizsgálati és termőhelyi átlagadatok alapján célszerű mindenkor egyedi összetételű, termőhely specifikus NPK műtrágyákat kijuttatni, melyek tartalmazzák a repce igényéhez igazodó mezo- és mikroelemeket is.

Ha nem ismertek a talajvizsgálati adatok a repce őszi alapműtrágyázására kálium túlsúlyos NPK műtrágyákat javaslunk kijuttatni 300-400 kg/ha dózisban közepes tápanyag ellátottságú területre. Az összetétel kiválasztásánál a talajunk foszfor és kálium szintje mellett vegyük figyelembe az előveteményből származó szármaradvány bontásához szükséges nitrogén mennyiségét is.

Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények megnehezítik a repce optimális időpontban történő elvetését, az aszályos nyár végek rontják a csírázás feltételeit. Ez késztette arra mind a tápanyag ellátás input anyagait előállító, mind a vetőgép gyártó cégeket, hogy a repce kezdeti fejlődésének feltételeit javítsák. A cél az, hogy a csapadék hiány következtében beálló vetésidő csúszásokat kompenzáljuk s ezáltal a  téli fagykárokat  minimálisra csökkentsük.

Nem feledkezhetünk meg a már említett tavaszi intenzív fej- és lombtrágyázásról sem.

A tavaszi nitrogén fejtrágyázás két részletben történhet, amelyhez a piacon megtalálható szilárd és folyékony nitrogén műtrágyákat használhatjuk. A megosztás arányát és kijuttatási időpontját a növény fejlettségi állapota és az adott évi téli időjárási viszonyok határozzák meg.

A repce tápanyag ellátásában kiemelkedő szerepe van a kénellátásnak, ezért kénhiányos területeken mindenképpen törekedni kell kén tartalmú fejtrágya megválasztására.

Abban az esetben, ha a tél végi repceállomány gyenge, gyökérfejlődése visszamaradt célszerű jól oldódó foszfor formát tartalmazó fejtrágyát kiadni.

 

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés