Fenntarthatóság

Innováció

A mezőgazdaság a felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásáért

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt, de a mezőgazdaságnak is tennie kell a káros üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséért. Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására.

A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok mintegy ötödét, ezért nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, szembe kell néznie a saját hatásának következményeivel – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) globális jelentése.

Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016 című jelentésében a FAO megállapította: amennyiben nem változik meg gyökeresen az éghajlatváltozás elleni attitűd, további ember milliókat veszélyeztethet az éhezés. Leginkább a szubszaharai afrikai és a dél-kelet-ázsiai térségekben.

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. Mégis, most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek – áll a jelentésben. "Az alkalmazkodás költségei eltörpülnek a tétlenség következményei mellett" – idézi a jelentés José Graziano da Silvát, a FAO főigazgatóját.

A FAO jelentése több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók a klímaváltozás hatásainak a legjobban kitett termelők. Így ajánlások is szerepelnek a tanulmányban a kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 százalékkal foghatnák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 százalékkal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.

A FAO felhívja a figyelmet arra is: várhatóan csökkenni fog egyes ételek tápanyagtartalma (például: a cink, a vas vagy a bennük található fehérje); ez olyan egészségügyi problémákhoz vezet, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága. A tudomány jelenlegi állása szerint 2030 után még erősebb lesz a nyomás az élelmiszertermelés növelése érdekében, miközben főleg a fejlődő országokat már ezt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.

A FAO arra biztatja a döntéshozókat, hogy segítsenek a kistermelőknek támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával. Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására. Ezek a gyakran alacsony összegű támogatások katalizátorként hathatnak a nagyobb állami és privát szektorból érkező befektetésekhez.

agrotrend.hu / MTI

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés