Átvészelhetik őshonos fáink a klímaváltozást?

A gemenci térség őshonos fafajai – elsősorban a fekete nyár, a fehér nyár, a fehér fűz, a kocsányos tölgy – esetében

fontos a helyi genetikai anyagok megőrzése és fenntartása, illetve az erdőgazdálkodók számára ezek hasznosítása, hiszen szaporítóanyagként ezeket visszaültetik az erdőterületeken

– mondta el az InfoRádiónak Bordács Sándor, a NÉBIH Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályának vezetője a Gemencen működő génbank kapcsán. Felidézte, hogy

a fafajok különböző módszereket dolgoztak ki az elmúlt évmilliók alatt, miként tudják sikeresen génjeiket továbbadni az utódgenerációknak.

– Vannak olyan fafajok, amelyek alapvetően maggal tudják sikeresen átvinni a génjeiket, ezt szolgálja ki a gemenci magtermesztő ültetvény. Az anyatelepen pedig nem magot ültetünk, hanem vegetatív szaporító anyagot – dugványt, vesszőket vágunk – magyarázta a szakember. Mint mondta, vannak olyan fafajok, amelyek mindkettővel tudnak "dolgozni": az ártéren lévő nyár- és fűzfajok ezt a módszert alkalmazzák.

Fajtabemutató szakmai nap – fotó: Baricz Árpád, Gemenc Zrt.

– A fekete nyár és a fehér fűz nagyon könnyen szaporítható dugványról, olyan vékony hajtásokról, amelyek könnyen meggyökeresednek. Azon fajok esetében viszont, ahol a magról való szaporodás a hagyományos, ott célszerű magtermesztő ültetvényeket létesítenünk a megőrzött és a természetes körülményeikből kimenekített genetikai anyaggal. Így például a fehér nyár vagy a kocsányos tölgy esetében a magtermesztő ültetvények azok, amelyekkel könnyen tudunk szaporító anyagot előállítani – ismertette. Megfogalmazása szerint

a jövő válasza lesz, hogy az őshonos fajok hogyan viselik majd el a változó klímakörülményeket.

– Reményeim szerint a Magyarországon jelenleg elérhető génkészlet ezekből az őshonos fafajokból olyan változatos és sokszínű, hogy biztosan vannak olyan egyedek, amelyek a szárazabb, vagy extrémebb körülmények között is életben tudnak maradni – jelezte. Hozzátette:

a génmegőrzésnek ez is a lényege, hogy minden olyan egyedet, amely értékes géneket hordoz, próbálunk megőrizni és a jövő számára fenntartani.

– A melegedés mellett a másik ilyen problémára – például az extrém árhullámokra – szintén fel kell készülnünk: különböző ültetési technológiákat vagy magasabb növényeket kell választanunk, olyanokat, amelyek kilógnak az árvízből – mutatott rá Bordács Sándor.

agrotrend.hu / inforadio.hu