Az erdősítés jó üzletnek ígérkezik, már a drónokat is bevetik

A mezőgazdasági területeknek mintegy harmada vesztett minőségéből 2010-ben, és akkor még szó sincs az erdőirtást elszenvedő területekről. Világszerte mintegy 2,023 milliárd hektárnyi terület vár rekultivációra, miközben a növekvő globális népesség és annak fogyasztási igényei még nagyobb nyomást gyakorolnak az ökoszisztémákra – írja a Piac és Profit Klímablogja.

A cégek már megszagolták a rekultivációban rejlő üzletet. Az erdőültetés a 21. század legnagyobb klímabiznisz-sztorija lesz, vélik egyesek ökotudatos üzletemberek.

A párizsi klímaegyezmény égisze alatt a Bonni Kihívás 2030-ra 350 millió hektárnyi kiírtott erdő újratelepítését tűzte ki célul.

Kép: Pixabay

Rekultivációs gazdaság

A rekultiváció alapvetően kétféle módon mehet végbe: újraerdősítéssel, amikor egy fátlanná vált területet ültetnek be facsemetékkel, vagy mezőgazdasági erdőgazdálkodással, amikor egy fa-alapú mezőgazdasági rendszert nevelnek. Ennek végterméke lehet gerenda, papíralapanyag, takarmány, vagy éppen használati tárgyak.

A helyreállított földterületek többféle hasznot is hajtanak biológiailag:

• Élelmiszernövények termesztése.
• Vidéki munkalehetőségek biztosítása.
• A biológiai sokszínűség növelése.
• Javítják a vízminőséget.
• Fenntartható fatermelést és bioetanol-alapanyagtermesztést tesznek lehetővé.
• Javítják a termőföld egészségét, tápanyagtartalmát.
• Javítják a levegő minőségét.
• A fák ellensúlyozzák a klímaváltozást okozó folyamaokat, elnyelik az üvegházgázokat.

Mindezek nemcsak a biodiverzitás miatt fontosak, de az emberiség túlélése szempontjából is.

A degradált, tönkrement földterületek rekultivációja nemcsak értéket teremt a bioszférának és a társadalomnak, de a befektetőknek is kedvező hozammal kecsegtetnek, ami igazi win-win szituáció. Ez derült ki a World Resources Institute (WRI) és a Nature Conservancy (TNC) legújabb jelentéséből – írja a Greenbiz.

A jelentésben 140 céget vizsgáltak meg a következő szempontokból: nyereségesek? Skálázhatók, vagyis gyorsan növelhető a termelésük? Példájuk megismételhető más régiókban vagy más cégek által? Környezetbarát a tevékenységük? Társadalmilag hasznosak?

Az erdőtelepítéssel foglalkozó cégek forgalma évről-évre nő, vannak melyek tízszeres árbevétel-növekedést értek el. Az Egyesült Államokban az erdőültetési ipar 9,5 milliárd dollárnyi forgalmat generált 2015-ben, s emellett 15 milliárd dollárnyi közvetett outputot okozott. 2014-ben az ökológiai rekultivációs szektor 126 000 embernek nyújtott munkát, s ezzel 59 százalékkal haladt meg a szénbányaiparban dolgozók számát.

Rügyezik a hozam

A jelentésben 14 céget elemeztek alaposabban, melyek a rekultiváció és az újraerdősítés új gazdasági ökoszisztémájának talán legsikeresebb szereplői. Az ismertetett vállalkozások 8 országban működnek, árbevételük változó, a legtöbbet termelő cégé 50 millió dollár.

Van köztük magántőke befektető cég, technológiai startup, fakitermelő vállalkozás, kockázati tőke alap, hatásbefektetők, de olyan ruhagyártó vállalat is, a Tentree, amely minden egyes eladott termék után 10 darab fát ültet és 2030-ra tervei szerint egymilliárdot ültet el. A keresőmotorból élő Ecosia a reklámbevételből eredő nyereségét fordítja bambusztelepítésre. A 7 millió aktív felhasználóval büszkélkedő cég eddig összesen 7 millió dollárt költött 20 millió fa ültetésére. (Mindkét cég a társadalmilag hasznos szervezetek cégformáját, a B Corp.-ot vette fel.)

Faültetés drónnal

A BioCarbon Engineering speciális drónokat használ nemcsak a faültetésre, de az erdők megtervezésére is. A drónra szerelt kamera feltérképezi a tájat és a szoftverek állapítják meg a topográfia, a biodiverzitás és az akadályok láttán, hogyan lenne a legoptimálisabb beültetni. Egy drón 18 perc alatt egy hektárt 300 maggal tud beültetni.

Az erdőtelepítés növeli az ingatlanárakat a környéken. Észak-Karolinában például 3100 dollárral nőttek az árai olyan házaknak, melyek egy erdőtelepítési projekt közelében találhatók, azokhoz a lakóingatlanokhoz képest, melyek közelében nincs beültetett mocsár, mely felfogná a tenger áradásait.

2017-ben az Apple bejelentette, hogy fenntartható erdőgazdálkodást fog végezni, hogy ezzel váltsa ki termékei csomagolásának ökolábnyomát. A Mondelez édességgyártó multi pedig 5 millió dollárt fordít Ghanában az erdők megőrzésére, olyan ültetési módszerekkel, melyekkel a kakaóbab terméshozamát is próbálják növelni. Ezzel a kitermelők és a felvásárló gyár is nyer.

Az erdőtelepítés pozitív marketingeszköz a márkák kelléktárában, mert ahogy a fogyasztók egyre inkább ökotudatosakká válnak, a világcégeknek szükségük van rá, hogy hozzájuk szóljanak és zöld renoméval különböztessék meg magukat a konkurenciától.

agrotrend.hu / piacesprofit.hu