FÓKUSZBAN

Lehet, vagy szükséges másképpen csinálni?

Lehet, vagy szükséges másképpen csinálni?

A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek ...

Hamarosan nyit a legnagyobb agráripari szakkiállítás

Hamarosan nyit a legnagyobb agráripari szakkiállítás

Január 24-én nyitja kapuit az AGROmashEXPO, AgrárgépShow ...

A hét témája: Egyre több a mezőgépész szakma iránt érdeklődő

A hét témája: Egyre több a mezőgépész szakma iránt érdeklődő

Szükség van a fiatalokra és a továbbképzésekre ...

Fenntarthatóság

2017. november 08., szerda • 18:16

Drámai az éghajlatváltozás hatása - évente 25 millióan válnak földönfutóvá

Az évi 25 millió "klímamenekült" azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt. A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté.

Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián.

A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió szerdai beszámolója az UNHCR és több nemzetközi civil szervezet közreműködésével készített kutatásban kiemelték, hogy

a 25 millió nem a "klímamenekültek" teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá, mert nincsenek megbízható adatok a hosszabb távú folyamatok, például az elsivatagosodás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számáról.

Kubában például csak az idei hurrikánszezonban 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ami a teljes lakosság 15 százaléka. A Dominikai Köztársaságban 50 ezren menekültek el, a szintén a Karib-térségben fekvő egyik apró szigetország, Antigua és Barbuda egyik fele, Barbuda szigete pedig 300 éve most először teljesen elnéptelenedett - mondta a Deutschlandfunknak Camilla Minerva, az Oxfam nemzetközi segélyszervezet munkatársa.

A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A leginkább veszélyeztetett országok listáján az első helyén Kína áll, utána a Fülöp-szigetek következik. A háborús vagy politikai menekültektől eltérően a klímamenekültek többnyire a hazájukban maradnak, a nagyvárosok szegénynegyedeiben húzzák meg magukat, vagy a lakható területekre vándorolnak.

Vannak ugyan országok, amelyek kiadnak humanitárius vízumot az éghajlatváltozás miatt menekülő embereknek, és vannak olyanok is, amelyek a bevándorlási törvényükben szabályozzák, hogy miként kell bánni az ilyen emberekkel, de ezzel együtt is tovább kell erősíteni a "klímamenekültek" jogi védelmét - mondta Marine Franck, az UNHCR munkatársa.

A legfontosabb a megelőzés - tette hozzá Nina Berkeland, a norvégiai menekültügyi tanács nevű civil szervezet képviselője. Gondoskodni kell arról, hogy az emberek tudjanak alkalmazkodni az éghajlat változásához, és erősíteni kell a katasztrófák elleni védelmet. Azonban

az is fontos, hogy az országok felkészüljenek a a klímaváltozás okozta kényszervándorlásra, gondoskodjanak a "méltóságteljes migráció" feltételeiről, vagyis arról, hogy az érintettek a méltóságuk megőrzésével találhassanak új otthonra

- mondta a szakember.

Bonnban a hivatalosan az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 23. éves ülésének (COP 23) nevezett konferencián a Párizsi Megállapodás végrehajtási szabályairól tárgyalnak. A november 17-ig tartó tanácskozáson várhatóan csak előkészítik az előírásokat, és a teljes szabálykönyvet 2018 decemberében fogadják el a COP 24-en, amelyet a lengyelországi Katowicében rendeznek meg.

A 2015-ben elfogadott Párizsi Megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy 2 Celsius-fok alatt legyen a globális éves átlaghőmérséklet emelkedése az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében az egyezmény részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, és rendszeresen tájékoztatják egymás a vállalások teljesítéséről.

Bonnban így a többi között arról tárgyalnak, hogy miként lehet egységesen mérni a kibocsátáscsökkentést, és milyen előírások alapján kell beszámolni a nemzeti kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítéséről.

agrotrend.hu / MTI

 

 

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.