Egyre több a hód Baranyában

– Az őshonos faj korábban kihalt az országból, és csak természetes vándorlás útján tudott visszakerülni, a visszatelepítéssel ezt a folyamatot segítettük – nyilatkozott a bama.hu portálnak Gruber Tamás, a WWF vizesélőhely-védelmi programvezetője. – Nem titkolt célunk volt a figyelemfelkeltés is, hogy megmutassuk azt, hogy egy ilyen nagytestű rágcsálónak ismét helye van hazánk vízpartjain.

Az eurázsiai hód ugyanis a 19. században több mint egy évszázadra eltűnt Magyarországról. Aztán a 20. században Európa több országában telepítési akciók indultak, és az állomány szépen növekedésnek indult. Számuk mára meghaladja a százezres nagyságrendet.

– A Magyarországon növekedő egyedszám nemcsak a hazai telepítéseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a környező országokból több állat átvándorolt hozzánk – tette hozzá a szakember. – A kirándulók azonban leginkább a rágásnyomaikat fedezhetik fel, ugyanis rejtőzködő életmódot élnek.

A hazai hódszaporulat újabb és újabb területeket foglal el a Dráva mellékfolyóin, és a Murán is egyre nagyobb számban élnek Európa legnagyobb rágcsálói.

Vadászat és az élőhelyek csökkenése

Foto: 123RF

A 19. század végén és 20 század elején egyre több hód tűnt el. Az ekkor végzett folyószabályozások miatt gyakran megszűnt vagy radikálisan átalakult az élőhelyük, miközben a könyörtelen vadászok a prémükért és húsukért csapdázták őket. Emiatt egész Európában folyamatosan csökkent a számuk, a 19. század végére csupán ezerkettőszáz egyedet regisztráltak a természetvédelmi szakemberek. Az őshonos állat ma már stabil állománnyal rendelkezik a Kárpát-medencében, a becslések szerint ma már mintegy ezer hód él országszerte. Elszaporodásukhoz jelentősen hozzájárultak az Ausztriából érkező egyedek is. A hód Magyarországon 1988 óta védett, eszmei értéke ötvenezer forint.

Gyakran betévedhetnek a városba is

A hódok vándorlásuk során hatalmas területeket járhatnak be, amely akár ötvenkilométer feletti távolságot is jelenthet. Az állatok egyszerűen keresik a számukra alkalmas élőhelyet, ezért képesek a csatornák mentén is vándorolni. Olyan vízpartokat kutatnak, ahol van elegendő búvóhely és táplálék. Ilyenkor gyakran a városokon is áthaladnak, de itt általában ritkán telepednek meg, mert zavarja őket az emberi jelenlét, és nincs elegendő élelemforrásuk. Nemrég Pécsett, a Balokány-ligeti tóból mentettek egy kimerült, fáradt rágcsálót. Emellett egyszer Komáromban is megjelent egy hód a belterületi tóban. őket a megfelelő környezetben engedik csak vissza a természetbe.

agrotrend.hu / bama.hu