Elejtés vár a szokásostól eltérően viselkedő vaddisznókra

Hagyományos, aktualitásokat áttekintő vadgazdálkodási konferenciáját tartotta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 25. FeHoVa keretében 2018. február 16-án. A vaddisznó, mint téma többszörösen is aktuális volt, hiszen egyfelől a faj állományának létszáma idehaza és Európában is erőteljesen növekedett az utóbbi évtizedekben, másfelől Magyarország határában már megjelent a vaddisznókat megbetegítő – és mellettük a házi sertésekre is veszélyt jelentő – afrikai sertéspestis (ASP).

Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója helyzetértékelésében elmondta, a vaddisznó Nyugat-, Délnyugat- és Kelet-Európában óriási sűrűségben fordul elő, és a legnagyobb erőfeszítések árán sem sikerült megállítani az állományok növekedését. Szerinte az elszaporodás több okra vezethető vissza: a vad a legkülönbözőbb élőhelyi feltételekhez rendkívül jól alkalmazkodik; ahol táplálékforrást fedez fel, ott felbukkan; mivel a nagy hideget nem bírja, így a skandináv térség felé nem terjeszkedik, inkább a mérsékelt és mediterrán övi térség a kedvenc élőhelye.

fotó: Pixabay

Ahogy Csányi Sándor fogalmazott, Magyarországon az 1960-as évekig komoly károkozásai miatt „üldözött faj volt” a vaddisznó. Anno 1936-ban országosan 1168 egyedet terítettek le a vadászok, míg az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) szerint a vaddisznó becsült állománya 1960-ban 8 300 példány volt (3 900 példányos teríték mellett), ez 1980-ra 20 397-re (20 241 db teríték), 1997-re 58 900-ra (38 126 teríték), 2015-re 105 654-re (137 101 teríték) emelkedett.

Mint az OVA fogalmaz, „a vaddisznó jelentett állománya 2016 tavaszán 101 682 példány volt, amely 3,76 %-kal volt kevesebb a 2015. évi tavaszi állománynál. A 2016/2017. vadászati évben 143 ,081 példány vaddisznót ejtettek el, amely 4,37 %-kal több az el évi teríték nagyságához képest (137 101 példány). A jelentett vaddisznólétszám 2017 tavaszán 102 600 példány volt, ez 0,01 %-os növekedést jelez az előző évi adatokhoz képest. A vaddisznó területi terjeszkedése lényegében az egész országot lefedte és a hasznosítás eddigi növelése legfeljebb a létszám növekedésének meg állítására volt elég”.

Ugyanakkor az OVA azt is leszögezi, hogy

szükséges „a vaddisznó mezőgazdasági területeken való megtelepedése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés”.

Az intézetigazgató szerint a hazai vaddisznóállomány-növekedés annak tulajdonítható, hogy téves szemlélet uralkodott el és uralkodik szinte jelenleg is. A növekvő állomány ugyanis több vadászati lehetőséget és élményt kínál, jelent a vadászoknak, ami több értékesíthető vadászatot is hoz magával, ez pedig biztos bevételi forrást jelent.

fotó: Pixabay

Csányi Sándor úgy vélte,

tévesnek bizonyult az az elhatározás, hogy „kézben tartható” a vaddisznó-állomány, és bebizonyosodott, hogy az érintettek az előirányzott terveket – például a vaddisznó kocák és szaporulat védelmét – „alulteljesítették”.

Mint mondta, a jövőben tényekre, mérhető és nyomon követhető módszerekre alapozott vadgazdálkodást kell folytatni a vaddisznók esetében, aminek egyik eszköze lehet a „következetes terítéknövelés”. A cél pedig egy elviselhetőnek tekintendő állománynagyság elérése.

Csányi Sándor sem akarta az ördögöt a falra festeni, hogy az itthoni vaddisznó-állományt akár megtizedelheti az ASP, de „közel vagyunk a problémához”. Arra azért felhívta a figyelmet, hogy

a nem olyan messze lévő balti államok teljes vaddisznó-állománya fertőzöttnek tekinthető, és a betegség „nyugati és keleti irányba szép lassan halad”.

Azt pedig már Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese térképekkel vázolta, hogy az ASP miként is került egyre közelebb – Ukrajnán és Románián keresztül – Magyarországhoz. Mint mondta, nem az a kérdés, hogy a betegség bekerül-e az országba, hanem az, hogy mikor, illetve az, hogy fertőzött vaddisznókkal, fertőzött húst tartalmazó, illegálisan behozott élelmiszerben érkezik-e, vagy esetleg a házi sertésekben észlelik a vírust. Éppen ezért hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, amiben kulcsszerepet vállal a Nébih.

Ennek jegyében pedig már 2016. decemberétől megkezdődtek az ellenőrzések, az országos főállatorvos pedig 2017 elején adta ki 2/2017. számú határozatát, amely a megelőzéssel és az esetleges észlelt betegséggel kapcsolatos összes teendőket tartalmazza a sertéstartók és a vadászatra jogosultak számára egyaránt.

Ám egy esztendő hosszú idő, így a Nébih szükségesnek látta, hogy ezeket az előírásokat frissítse. Így Nemes Imre szerint

hamarosan várható egy új főállatorvosi határozat megjelenése, amelynek pontjai a megelőzésre és az esetleges felbukkanás esetén teendő lépésekre is kitérnek.

A tervezet pár fontos részletét tárta az érdeklődők elé.

Új elem, hogy a megyéket úgynevezett kockázati területenként kategorizálják. A magas kockázatú területek közé tartozik majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljesen és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kb. egyharmada. A közepes kockázatúak közé pedig Borsod-Abaúj-Zemplén kétharmada, Hajdú-Bihar és Heves teljesen, Nógrád egyharmada, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok szintén egy kis része. A többi megyét az alacsony kockázatúak közé sorolják.

Valamennyi kategóriában új intézkedéseket vezetnek be.

• Például az alacsony kockázatú területeken tilos lesz az élő vaddisznók szállítása, míg magas és közepes kockázatú területeken is csak magas, illetve közepes kockázatú területekről származó élő vadakat lehet szállítani.

• Bárhol észlelt elhullott vaddisznót azonnal be kell jelenteni, és mintát kell venni belőle, azt pedig laborvizsgálat alá vetni. Az elhullott, fertőzött vaddisznóért állami kártalanítás is jár majd.

• Bevezetik a diagnosztikai célú kilövést: minden olyan vaddisznót el kell ejteni, amely a szokásostól eltérően viselkedik.

• Továbbá bevezetik a kilövési terven felüli kocaállomány-gyérítést is. Az elhullott tetemeket lehetőség szerint az állami állatifehérje-feldolgozóba kell szállítani, de ha mégsem, akkor szigorú szabályok és engedélyezés mellett lehetővé válik a vaddisznó elásása.

• Ezen kívül a vadaskertek és vadas farmok moslékellátását is kiemelten ellenőrzik majd, lévén a fertőzött élelmiszer-hulladék az ASP egyik legnagyobb veszélyforrása. Ugyanezeknél megkövetelik a kettős kerítés és/vagy a villanypásztor alkalmazását, hogy a zártan tartott és a szabadon élő vaddisznók érintkezését elkerüljék.

agrotrend.hu / nak.hu