Erdőgazdálkodás: a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) „Tapasztalatok a hazai és európai nemes nyár, akác és fűz fajtavizsgálatokban” címmel rendezett szakmai találkozót szeptember 27-én – számol be a NAK.

A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás és a természetvédelem céljainak összehangolása a génmegőrzés és a növénynemesítés tekintetében fontos szakmai feladat – emelte ki Ugron Ákos Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős helyettes államtitkára a rendezvény megnyitóján. A magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát.

A fajtakísérletek segítenek a gazdálkodóknak az erdőterületek felújításában – Kép: Pixabay

– A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű fajtahasználat alapvető nemzetgazdasági érdek – hangsúlyozta dr. Bordács Sándor, a NÉBIH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának osztályvezetője. – Az idén rendezvénysorozattal emlékezünk arra, hogy 1892-ben a Magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson vette kezdetét Magyarországon a növény fajtakísérleti tevékenység. Az erdészeti fajtakísérletek közel 50 éves múltra tekintenek vissza, amelyek eredményei nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltóak. Az elsősorban nyár, fűz és akác fajtákkal létesített fajtakísérletek segítenek a gazdálkodóknak az erdőterületek felújításához, valamint a mostanában nagy érdeklődésre számot tartó faültetvények telepítéséhez alkalmazható fajták kiválasztásához.

A Monorierdői Fajtakitermesztő Állomás az erdészeti fajtakísérletezés legfőbb központjává vált az elmúlt 20 évben. Az állomás a mezőgazdaságilag gazdaságosan már nem hasznosítható minőségű, csaknem 27 ha nagyságú területét átadta az erdészeti üzemi fajtakísérletezés céljára. A területen végig kísérhetjük egy nemesítő által bejelentett fajtajelölt útját a génmegőrzéstől kezdve az államilag elismert fajtává válásig. Állami elismerésben az a növényfajta (hibrid, klón, magtermesztő ültetvény stb.) részesíthető, amelynek legalább egy lényeges tulajdonsága előnyösebb, mint a köztermesztésben lévő fajtáké, valamint egyedei más fajtáktól megkülönböztethetőek, egyöntetűek, tulajdonságai állandóak. Az állami fajtavizsgálatokat – DUS és gazdasági értékvizsgálat – a NÉBIH végzi a fajtakísérleti és fajtakitermesztő állomásokon.

Az előadások során elhangzott, hogy a fajtakísérleti állomásokon létesített kísérletek eredményei elsősorban az állami elismeréshez szükséges előterjesztések alapadatait szolgáltatják, egyúttal azonban fontos bemutató helyszínekként szolgálnak a szakmai tudástranszfer keretében a fajtákat használó gazdálkodói gyakorlat részére.

A terepi program első részeként az újonnan bejelentett fűz fajták DUS vizsgálatát, valamint az európai nyár körkísérletet mutatták be a NÉBIH munkatársai. Az európai nyár körkísérletben 14 ország 16 helyszínnel vesz részt, ebben a kisparcellás kísérleti hálózatában biztosít egy helyszínt a NÉBIH Monorierdőn.

A program további részében a 2000-es évek előtt telepített kísérletek eredményeiről a feldolgozott és kiértékelt adatok alapján a NÉBIH munkatársai számoltak be. Ezeknek a már letermelt kísérleteknek a helyén az elmúlt 5 évben új kísérletek születtek, melyeknek már most is vannak a gazdálkodók számára értékes eredményei. A kisparcellás fajtakísérleti és fajtabemutató területeken sok új bejelentett nyár, fűz, akác és császárfa fajtajelöltet tekinthettek meg az érdeklődők. 

A téma iránti nagy érdeklődést mutatta, hogy a magyar nemesítőkön, fajtafenntartókon kívül sok erdőgazdaság és magán erdőgazdálkodó vett részt a bemutatón.

forrás: NÉBIH

agrotrend.hu / NAK

Kép: Pixabay