Felkavarnák az állóvizet a szakértők – stratégia készül Európa belvízi halászatáról és az akvakultúráról

Több hal termesztésével és fogyasztásával a klímaváltozás ellen is tehetnénk. A FAO előrejelzése szerint az akvakultúra a jövőben is egy prosperáló ágazat lesz.

Sokan közülünk gondolkodás nélkül meg tudnánk nevezni egy-két vonuló halfajt, mint a lazac vagy a tokhal, vagy tenyésztett halat (pisztráng és ponty). A FAO bizottság révén épp ezek, illetve más belvízi halfajok kerülnek terítékre egy háromnapos találkozón – írja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) közleményében.

Az Európai Belvízi Halászati Tanácsadó Bizottság (EIFAC) a kontinens halászat és akvakultúra szektorainak felelős kezelésére lett létrehozva 1957-ben, vagyis a gazdaságilag és környezetileg fenntartható tevékenységek támogatására és a vízi élőhelyek védelmére. Számos európai ország mellett Magyarország is tagja.

A háromnapos találkozó során megvitatják a következő két év munkatervét és egy ötéves stratégia kidolgozásának lehetőségét, amely révén jobban összehangolhatnák tevékenységüket az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) további intézményeivel, átfogó programjaival.

A bizottságnak fontos szerepe abban, hogy a kontinens országai közelebb kerüljenek a globálisan elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok megvalósításához. Ez többek között a termelékenység növelését, a szektorban dolgozók jobb megélhetését és munkalehetőségeit jelentené.

Tokhal egy közép-ázsiai halfarmon – kép: ^©FAO/ Tofiq Babayev

– A belvízi halászat kiemelt ágazat, de még annál is fontosabb az akvakultúra – mondta Victoria Chomo, a FAO budapesti szakértője.

– Utóbbinak az állattenyésztéshez képest sokkal kisebb a káros üvegházhatású gázkibocsátása. Vagyis több hal termesztésével és fogyasztásával a klímaváltozás ellen is tehetnénk.

A FAO előrejelzése szerint az akvakultúra a jövőben is egy prosperáló ágazat lesz – élén Ázsiával, amely a teljes globális termelés 89 %-át adja. Európában valamelyest csökkent az akvakultúra kibocsátása a benne rejlő lehetőségek és a modern termelési módszerek elérhetősége ellenére. Afrika és az amerikai kontinens ellenben bővítette termelését.

Az európai belvízi halászatról csak szűkösen állnak rendelkezésre adatok, mivel sok ország még mindig nem követi nyomon, szabályozza vagy rendelt el bejelentési kötelezettséget a folyókból és tavakból kifogott halakra.

Az elérhető adatok alapján a FAO szakértői a kereskedelmi halászat visszaszorulását látják Európában, míg a hobbi horgászok száma gyorsan nő.

Évente 150 000 tonna halat – avagy 250 grammot fejenként – fognak ki Európában: az egy főre levetített érték a kontinens keleti részén a legmagasabb (1,22 kilo/fő), utánuk az északi országok következnek (0,42 kilo/fő). A FAO összesítésében Németország vezeti a belvízi halászat ranglistáját (21 349 tonna évente), majd Ukrajna (20 116 tonna) és Lengyelország (18 376 tonna) következik. Hazánk a negyedik 9 937 tonnával.

A halfogyasztás kifejezetten népszerű kontinensünkön: az Európai Uniót a világ legnagyobb halimportálói között tartják számon.

A bizottság az előretekintés mellett a jelenleg futó projektjeit is megvizsgálja, olyan témákban, mint a sport- és szabadidős horgászat, az állati jóllét szempontjai az akvakultúrában, a halak vonulásának akadálymentessége folyami duzzasztógátaknál.

agrotrend.hu / FAO