Így hasznosulnak az utcára kerülő fenyőfák

A lakások díszei az ünnep után a város otthonainak melegéhez járulnak hozzá. A karácsonyfák csak a talpuktól és minden mástól megszabadítva válhatnak zökkenőmentesen zöldenergiává.

Nem ajánlatos saját kazánban eltüzelni a karácsonyfát, mert magas gyantatartalma miatt a fenyő nem alkalmas erre. Ez és a gyümölcsfák az úgynevezett puhafák, amelyeknek alacsony a fűtőértékük, de ez a kisebb probléma velük. A lakossági eltüzelésük azért sem ajánlott, mert a gyantatartalom miatt károsítják a tüzelőberendezést és a kéményt is.
A fenyő komposztálásra sem a legalkalmasabb szintén a gyantatartalma miatt, továbbá azért, mert a tűlevelek savtartalma baktériumölő hatású, így a növény igen lassan bomlik le. Előfordul, hogy a fatörzsből faforgácsot készítenek, amely később kertészetekbe, parkokba kerül.

A januárban hirtelen, nagy mennyiségben keletkező hulladék kezelésének talán a leghatékonyabb módja az energetikai hasznosítás – írja a Magyar Idők. Az erőművi környezet – a lakossági tüzelőberendezésekkel ellentétben – alkalmas a gyantás faanyag eltüzelésére, sőt a gyanta miatt jól is ég a tűlevelű. Budapesten a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban válnak hamuvá a karácsony legfontosabb kiegészítői. Az erőműből 13 ezer lakásba kerül forró víz fűtési és használati meleg víz formájában.

A létesítmény kogenerációs, vagyis a kazánok segítségével fejlesztett gőzzel áramot is termel: évente 45 ezer lakás villamosenergia-igényét fedezi. A fák begyűjtéséről és aprításáról az FKF Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. gondoskodik, honlapjuk tanúsága szerint minden évben több mint félmillió fenyő kerül Budapest utcáira. A vízkeresztet követő egy-másfél hónapban speciális fenyőfajáratokat indít a társaság, az időszakot megelőzően és követően a hagyományos hulladékszállító gépek gyűjtik össze az örökzöldeket.

fotó:MTI

Ugyanez történik a pécsi karácsonyfákkal is, a Pannon Hőerőmű Zrt. már több éve hasznosítja a januári időszakban a díszüket vesztett fenyőket, a begyűjtést a Dél-Kom Nonprofit Kft. intézi. A Veolia-csoporthoz tartozó vállalat idén is tízezernél több fával számol, ami megközelítőleg 40 tonna eltüzelhető biomasszának felel meg a társaság közlése szerint.

Az energetikai hasznosítás tehát ebben az esetben a helyi közműszolgáltató és a pécsiek szempontjából egyaránt a lehető legjobb megoldás: a régióból származó fenyők, amelyek az ünnepi hetekben a pécsi lakások díszei voltak, az ünnep után ugyancsak a város otthonainak melegéhez járulnak hozzá. Így

megvalósul a körkörös gazdasági modell, vagyis a területen elérhető energiaforrások valóban a régió energiaellátását szolgálják, mégpedig ebben az esetben zöldenergiaként.

– Ez a pécsi, tízezres nagyságrendű szám eltörpül a Magyarországon vásárolt, kidobásra ítélt karácsonyfák számához képest – mondta a vezérigazgató. Rudolf Péter rámutatott: ha 40 tonna fenyőből a pécsi erőmű 85 lakás fűtését egy teljes hónapig meg tudja oldani, akkor a magyarországi több mint kétmillió karácsonyfa 15 ezernél is több lakás hőellátását biztosíthatná egy hónapig.

Az erőmű két biomassza-tüzelésű kazánja biztosítja Pécs mintegy 31,5 ezer lakásának távfűtéséhez a hőenergiát. A bálázott, lágy szárú mezőgazdasági mellékterméket eltüzelő kazán mellett működik az ömlesztett biomasszát felhasználó egység. Ide kerül a fenyőapríték is, amelyet az egyéb, erdőgazdálkodásból származó faaprítékkal, illetve ömlesztett mezőgazdasági melléktermékkel vegyítenek azért, hogy a tűlevelű gyantája ne okozzon üzemeltetési nehézséget a kazánban.

A pécsi erőmű egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy csak akkor tudja felhasználni a karácsonyfákat tüzelőanyagként, ha azokat nemcsak a díszektől szabadítják meg, hanem az elektromos füzérektől, szaloncukroktól és a talpaktól is, hiszen – leginkább az utóbbi – gondot okozhat az aprításkor.

agrotrend.hu / magyaridok.hu