FÓKUSZBAN

Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a Leader akciócsoportok

Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a Leader akciócsoportok

Magyarországot 103 Leadar helyi akciócsoport fedi le, amelyek ...

Ezek a VP módosítások fontosabb elemei

Ezek a VP módosítások fontosabb elemei

A Vidékfejlesztési Program keretében társfinanszírozott ...

Fenntarthatóság

2017. december 06., szerda • 08:04

Jön az aszálytűrő növények, és a laboratóriumi húsok kora? A szokásokon változtatni kellene, az biztos

A tudósok szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Európának változtatni kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A dokumentum egy globális elemzés első, Európáról szóló része, amely 130 tudományos akadémia részvételével készült.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) által december 5-én kiadott állásfoglalásban Európa tudósai sürgős fellépésre szólítanak fel az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén – írja honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).

Az EASAC állásfoglalása megállapítja, hogy a klímaváltozás negatív hatással lesz az élelmiszer-termelésre. Ez

szükségessé teszi a klímatudatos mezőgazdaság bevezetését, például az aszálytűrő fajták nemesítésével.

A tudósok szerint az emberi egészség, valamint a környezet védelme érdekében változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon is. Csökkenteni kell például az állati fehérjék bevitelét. Az állásfoglalás felszólítja a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új, ösztönző elemeket.

Az élelmiszer-biztonság miatt kialakult aggodalmak enyhítése érdekében a kutatók kiemelten fontosnak tartják az élelmiszer-szennyezettség forrásainak leírását és kezelését. A dokumentum szerint az európai országoknak vállalniuk kell, hogy megbízhatóbb adatokat gyűjtenek az élelmiszergazdaságban keletkező hulladék mértékéről, illetve az ennek csökkentését szolgáló beavatkozások hatékonyságáról.

A szerzők hangsúlyozzák a Közös Agrárpolitika (KAP) átalakításának fontosságát. Célként jelölik meg, hogy a gazdálkodóknak nyújtott egyszerű pénzügyi támogatás helyett inkább az innovatív megoldásokat jutalmazzák.

Fontos kérdésnek nevezi az állásfoglalás az állattenyésztésnek az üvegházhatású gázok kibocsátásában játszott szerepét. A kutatók szerint ennek csökkentéséhez az állattenyésztésben bevezetett változtatások is hozzájárulhatnak. A valóban jelentős csökkentés érdekében azonban szükség lehet az állati termékek iránti kereslet megváltoztatására.

Úgy vélik, hogy az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet. Példaként említik a tengerekből, óceánokból származó élelmiszert, a laboratóriumban előállított húst, illetve a rovarokat. Mint írják, annak tisztázása érdekében, hogy az alternatív élelmiszerek fogyasztói elfogadása miként növelhető, további kutatásokra van szükség.

Szerintük az óceáni és tengeri eredetű élelmiszerek arányának növelésére van esély, a laboratóriumokban (in vitro) előállított húsnak pedig alacsonyabb lehet a környezetszennyező hatása, mint a haszonállatok által előidézett környezetszennyezésnek.

Ezt azonban még további vizsgálatokkal kell megerősíteni.

„Nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy megértsük a talaj szerepét a szén-dioxid megkötésében, a biodiverzitásban, illetve a biogazdálkodás vonatkozásában” – fogalmaztak a kutatók, akik szerint Európa nem késlekedhet a genomszerkesztésben a precíziós mezőgazdaságban, valamint a nagy adatállományok használatában rejlő lehetőségek kihasználásában.

A dokumentum szerint a genomszerkesztés és más genetikai kutatások terén elért áttörések meghatározó jelentőségűek lesznek az élelmiszerek és a mezőgazdaság jövője szempontjából Európában. A szerzők felszólítják a kontinens döntéshozóit, hogy az állategészségügy, az állattenyésztés és a növénytermesztés területein használják fel a genomika tudományos eredményeit.

A vad típusú (eredeti) genetikai készlet védelmét és leírását, illetve a genomikai kutatások folytatását, a genetikai forrásokban rejlő lehetőségek feltárását mind a növények, mind az állatok tekintetében fontosnak nevezték.

Végül arra hívták fel a figyelmet, hogy

a precíziós mezőgazdaság még szűkülő környezeti források mellett is sok lehetőséget kínál a termelékenység növelésére.

Az EASAC állásfoglalása egy, az InterAcademy Partnership (a világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet) által irányított globális projekt része. A mostani, Európáról készített beszámolót még három további fogja követni az amerikai kontinensről, Afrikáról, illetve Ázsiáról. A 130 tudományos akadémia részvételével zajló, példa nélküli összefogás célja az élelmiszerek, az egészségügy és a környezet jövőjére vonatkozó legújabb eredmények összegyűjtése. A globális szintű összehasonlító jelentés 2018 közepén jelenik meg.

agrotrend.hu / MTA

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.