FÓKUSZBAN

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ezek a traktorok kapták a legtöbb pontot - kiosztották az „Év traktora 2018” díjakat

Ebben az évben immár 21. alkalommal került sor az „Év ...

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Megváltozik az egyszerűsített foglalkoztatásról és az illetékekről szóló törvény is

Az Országgyűlés 2017. november 14-i ülésén szavaztak a képviselők ...

Fenntarthatóság

2017. szeptember 09., szombat • 13:12

Kilencven éve alapították a Balatoni Limnológiai Intézetet

A tó élete a klímaváltozás, és más globális hatások dacára alapvetően a mi kezünkben van, sorsáért mi felelünk, vegytiszta nemzeti feladat – hívja fel a figyelmet a jeles alkalomból G.-Tóth László, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója a Magyar Idők cikkében.

„Minek egy ekkora gondban lévő országnak egy csiborpatkoló?” – értetlenkedtek a parlamenti képviselők, amikor kilenc évtizeddel ezelőtt a Magyar Biológiai Kutatóintézet létrehozásáról vitáztak. Csibort azóta sem patkolnak Tihanyban, ellenben feltárták a Balaton megannyi titkát.

– Az 596 négyzetkilométeres Balaton és teljes vízgyűjtő területe határainkon belül helyezkedik el. A tó élete a klímaváltozás, és más globális hatások dacára alapvetően a mi kezünkben van, sorsáért mi felelünk, vegytiszta nemzeti feladat – magyarázza G.-Tóth László, az MTA Ökoló­giai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója. Többek között ezért kezdeményezte Bethlen István miniszterelnök és Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter kilencven évvel ezelőtt a tihanyi kutatóhely megalapítását. Az intézet helyszínéül először Siófok, majd Keszthely merült fel. Végül a tihanyi apátsági domb lábánál töltöttek fel két és fél hektár területet a Balatonból az intézetnek.

Az első Magyar Biológiai Kutatóintézet alapkövét 1926. augusztus 25-én helyezték el, majd egy évvel az alapkőletétel után, 1927. szeptember 5-én az intézet megnyitotta kapuit. A megnyitástól egészen napjainkig hagyományosan két kutatási irányzat működik Tihanyban: a Balaton kutatására irányuló hidrobiológiai-ökológiai és a vízi gerinctelen állatok élettanára fókuszáló, de ezek ma már teljesen összefonódtak. Az intézetben a megnyitás után rövid idő alatt pezsgő tudományos élet alakult ki. Már az 1930-as években olyan világhírű tudósok dolgoztak a tihanyi falak között, mint a később egyaránt Nobel-díjas Otto Loe­wi, Paul Weiss és Szent-Györgyi Albert. A II. világháború pusztításait átvészelő kutatóhely 1951-ben került a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá.

Az 1965-ös és az 1975-ös tömeges balatoni halpusztulás, és legfőképpen a Balaton vízminőségének drámai romlása miatt az 1970-es évektől központi kormányprogramok sora indult a Balaton megmentésére. Mindez arra késztette a Magyar Tudományos Akadémiát, hogy megerősítse a tihanyi intézet hidrobiológiai, Balaton-kutatási profilját, és ennek hangsúlyozása érdekében 1982-től az intézet nevét is MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetre változtatta. 2012. január 1-jétől a tihanyi intézet a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont székhelye.

A Kotsis Iván által tervezett, immár műemlékvédelmet élvező patinás épületegyüttesben dolgozó Balaton-tudósok (néhány éve még 38-an voltak, jelenleg 26-an kutatnak ott) napjainkban három fő problémára koncentrálnak. Az egyik: a vízügy a tó vízszintjét harmadik éve minél hosszabb ideig 120 centiméter magasságban igyekszik tartani a korábbi 75-110 centiméteres üzemvízszint helyett, hogy a nyári aszályos időszakban is maradjon elég víz a tóban. Ez az állandó vízmagasság azonban szokatlan lehet a nagyobb ingadozásokhoz szokott élőlényeknek. Az elmúlt évek elemzései azt mutatták, hogy a magasan tartott vízszint kedvező az ökoszisztémára, kivéve a féltve őrzött természetes nádasokat.

 

Fotó: Pixabay

G.-Tóth László szerint nem ennyire egyértelmű a helyzet az idegenhonos, azaz inváziós fajokkal. Az első ilyen lény az 1930-as évek elején megjelent és elszaporodott vándorkagyló volt, amely egy, a Sió-csatornán felvontatott dunai uszály fenekére tapadva jutott a Balatonba. (Ez az uszály egyébként két kisebb rákfajjal is beoltotta a Balatont.) A 2003-as nagy apadás után idegenhonos gerinctelen élőlények (kagylók) új inváziós hulláma jelentkezett a Balatonban. A kínai ehető kagylóról például nem tudni, hogyan került a tóba. Lehet, hogy egy kínai étteremből, de lehet, hogy egy halivadék-szállítmánnyal került egy tó környéki halastóba és onnan terjedt be a Balatonba. Az intézet vezetője szerint arra is van példa, hogy egy újonnan megjelent agresszív inváziós faj sokkal könnyebben kiszorít egy szintén betelepült idegenhonost, mint egy őshonost. Ökológiai szempontból tanulságos a folyamat.

A legújabb tennivaló a tóban található hormonok és gyógyszermaradványok kimutatása. Az intézet munkatársai a hazai folyókból és tavakból származó mintákban egyaránt jelezték ezeket az anyagokat. Ez egyik kutató az Alpok egyik háromezer méteres gleccseréből hozott olvadékvízmintát – egyedül ez utóbbiban nem találtak ilyen jellegű vegyi anyagokat. A Balaton vízgyűjtőjén 53 mintavételi helyen gyűjtik a mintákat a fő turisztikai szezonban és azon kívül. A Balatoni Fejlesztési Tanács anyagi segítségével monitorozzák a hormon- és gyógyszermaradványok előfordulását és vizsgálják, azt nézik, hogy ezek a hatóanyag-maradványok milyen hatással lehetnek a tó élővilágára.

Az elmúlt egy-két évben forráshiánnyal küzdött az intézet, mert késtek a 2014–2020-ra várható pályázati kiírások. „A Balaton nagyon egyedi tó, nem lehet sem Európa, sem a világ más tavaihoz hasonlítani, ezért külön forrás szükséges a kutatására – írták akkor a szakemberek. – Emiatt már az 1980-as évektől kormányprogramok finanszírozták e célt, külön kormányzati támogatást kapott a tihanyi kutatómunka, mint kiemelt nemzeti kutatási terület.” Ennek alapján sikerült megmenteni a Balatont az eutrofizációtól, azaz az algásodástól.

– Az utóbbi egy évben kedvezően változott a helyzet. Az MTA-támogatás mellett az elnyert GINOP és KEHOP pályázati forrásoknak köszönhetően 2020-ig biztosított az intézet működése és a Balaton-kutatás. Ennek ellenére úgy gondolom, a Balaton mint hatalmas nemzeti természeti erőforrásunk kutatására a mindenkori pályázati sikerektől függetlenül, koncepciósan kellene pénzt biztosítani – tájékoztatott az idén Magyar Örökség díjjal kitüntetett, az alapításának kilencvenedik évfordulóját holnap ünneplő kutatóhely igazgatója.

Agrotrend.hu / Magyar Idők

Árutőzsde

Árfolyam-figyelő

    

Nyersanyag-figyelő

Kőolaj-figyelő

Géppiac

Agrárállások

Közösség

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.