Közrejátszott a mezőgazdaság is abban, hogy a viperák a kihalás szélére kerültek

Pedig fontos részei a faunának a mérges kígyók is. A rákosi vipera sem véletlenül szorul rá az emberi segítségre.

A hagyományokhoz híven idén is szeptember első szombatján, szeptember 2-án rendezik meg Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának a napját, idén a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban és a Rákosivipera-védelmi Központban.

Szombaton az érdeklődők megismerkedhetnek azokkal a könnyen felismerhető határozóbélyegekkel is, amelyek alapján a viperák megkülönböztethetőek az ártalmatlan siklóktól, de megismerkedhetnek a ritka faj megvédésére tett erőfeszítésekkel is – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Szegeden a vipera nap keretében a közönség előtt mérik meg a bemutatott viperákat a vadaspark munkatársai, míg a Rákosivipera-védelmi Központ nyílt napot tart.

Az esemény egyik legfontosabb küldetése a mérges kígyókkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása.

A fajt a múlt században az intenzív mezőgazdálkodás, élőhelyeinek eltűnése és a szándékos pusztítás a kihalás szélére sodorta, pedig a mérges kígyók éppen olyan fontos részei a magyarországi faunának, mint más, közkedveltebb állatfajok.

A Rákosivipera-védelmi Központban idén 21 nőstény 185 utódot hozott világra. Ezzel 2600 fölé nőtt az eddig a védelmi projekt során fogságban született, visszatelepítése szánt egyedek száma – írták.

rákosi vipera – fotó: Orbán Zoltán

A rákosi vipera a sztyeppmaradványok lakója. Mai állományai változatos mikrodomborzatú, nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteken, legelőkön maradtak fenn, ahol az élőhely változatos mikroklímát és gazdag táplálékbázist biztosít.

A rákosi vipera mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, a marás – bár a faj óvatos életmódja és ritkasága miatt ez manapság nagyon ritka – méhcsípés-szerű, gyorsan-múló tünetekkel jár.

(Ennek ellenére, ha valakit marás ér, azonnal forduljon orvoshoz!)

Nem véletlenül rejtőzködő életmódú ez a kistermetű kígyó, hiszen – különösen fiatal korában – számos állat étlapján szerepel. Föld alatti búvóhelyéről kitúrja a vaddisznó, kiássa a róka és a borz is.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1.000 000 Ft.

A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása. A korábban kiszámíthatatlan vízjárású területek a csatornák kiépítésének köszönhetően alkalmassá váltak nagytáblás művelésű hasznosításra, mely a gyepek nagy részének felszántását eredményezte. A megmaradt kaszálókon az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat a faj számára kedvezőtlennek bizonyult. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés, és a szándékos pusztítás. A megmaradt, kislétszámú populációk sérülékenyekké váltak, s már kisebb lokális katasztrófák is elegendőek lehetnek felmorzsolódásukhoz.

agrotrend.hu / MME