„Nem a mézár a legnagyobb kérdés, hanem a sok méhegészségügyi gond”

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg szombaton Szekszárdon a Tavaszváró Méhésznapot. Az idei annyiban különbözött az eddigiektől, hogy a nemzetközi jelzőt is megkapta a szakmai konferencia.

A konferenciát két orosz biológus professzor előadása tette különlegessé. A házaspár női tagja Mannapova Ramzija Timergalejevna „A propolisz hatása egyes immunreakciókban” címmel tartott szemléletes előadásán keresztül azt mutatta be, hogy a propolisz, a méhpempő és a virágpor különböző dózisokban adva hogyan hat a szervezetünkre. Több mint 35 éves kutatási anyagot ismertetett az előadó.

Dr. Hegedűs Dénes, az OMME (Országos Magyar Méhészeti Egyesület) szakmai alelnökének előadása a méhészetek jelenlegi helyzetéről és jövőjéről adott látleletet. Mint mondta, a hosszú távú stratégia célja, hogy 30 év múlva is lehessen méhészkedni és ebből megélni. A helyzet ugyanis nem rózsás, a régóta ismert méhbetegségek száma növekedett az elmúlt években, így a nyúlós költésrothadás, a varroa atka és a nosema. A szakember szerint az idei nosemás év lesz, ugyanis minden jel erre utal. Ráadásul ez a betegség az év bármely szakaszában jelentkezhet. A méhmérgezések száma sem csökkent, ugyanakkor az új típusú növényvédő szerek miatt később jelentkeznek a tünetek, melyek erősebbek, mint korábban voltak.

Dr. Hegedűs Dénes arra hívta fel a méhészek figyelmét, hogy nem szerencsés az sem, ha visszaetetik a mézet, ezzel ugyanis a nyúlós költésrothadás betegséget segítik elő. Az előadáson szóba került a globalizáció hatása is, így új típusú kártevőket hurcolnak be a kereskedők egyik országból a másikba, most a kiskaptárbogár, a húslegyek és a darazsak szaporodása okoz fejtörést a szakmának. A méhegészségügyi felelősök szerepét, helyzetét is jobban ki kellene hangsúlyozni, több jogosítványt kellene nekik kapniuk, mondta az alelnök, aki hozzátette, hiszen ők azok, akik a méhészekkel közvetlen kapcsolatban vannak, pontosan tudják, melyik körzetben milyen állapotban vannak a méhcsaládok, hol üti fel a fejét betegség.

Fotó:Pixabay

A múlt év legnagyobb gondja a méhészetekben az atka volt, mondta dr. Hegedűs Dénes, több mint ötszörösére szaporodott fel ez a betegség és a kezelésére nem voltak felkészülve a méhészek. Atkafigyelő rendszer kialakítására lenne szükség, mert enélkül nem lehet hatékonyan védekezni, mondta. A múlt évi atkafertőzés kártétele eléri a 18 milliárd forintot. A méhészeti kutatást is nagyobb ütemben kellene támogatni a jelenleginél. Csak így lehetne visszaszerezni a magyar méz nimbuszát, mely néhány szélhámos miatt, úgy tűnik elveszett, tette hozzá az OMME alelnöke.

Bross Péter, az OMME elnöke zárta a szakmai konferenciát. Előadásában elmondta, folyamatosan járja az országot, előadásokat tart. Mindenhol azt kérdezik tőle a méhészek: Péter, mikor lesznek jobbak a mézárak? A kérdésre nem könnyű válaszolni, hiszen jelenleg nem a mézár a legnagyobb kérdés, hanem a sok méh-egészségügyi gond miatt az állat életben tartása. Az árakat egyébként mindig – így ma is – azok alakítják, akik a legtöbbet és legolcsóbban termelnek. Ezek pedig a kínaiak, akik nem csak mézzel, de más termékkel is elárasztják a világpiacot. Gyantaszűrt készítményeikkel az a baj, hogy valójában nem mézek, a különböző laboratóriumokban végzett vizsgálatok (az elnök több ilyen eredményt is bemutatott) mind kimutatták a hamisítás tényét. Ennek ellenére ott vannak a piacon, szerencsére hazánkban kevésbé, a NÉBIH munkájának köszönhetően.

agrotrend.hu / teol.hu