Tisztáznák a tudósok, hogy GMO-e a génszerkesztett növény

A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban. A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy

a szabályozás során nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni.

Fontos, hogy az alkalmazások szabályozása bizonyítékokon alapuljon, vegye figyelembe a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, legyen arányos és kellőképpen rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeni fejlődéséhez.

Általánosságban elmondható, hogy a genomszerkesztés gyorsan fejlődő terület, nemcsak a kutatás és fejlesztés, hanem a tudományos és szakpolitikai közösségek közötti kapcsolatok szempontjából is.

Az agráriumot érintő ajánlások

Növények

A növénynemesítés jelenlegi, egyre precízebb módszerei nagyban különböznek a korábbiaktól, amelyek a véletlenszerű, szabályozatlan, vegyületekkel vagy sugárzással előidézett mutációkra vagy meiotikus rekombinációra építettek.

• Arra kérik az EU szabályozó hatóságait, erősítsék meg, hogy a genomszerkesztés termékei, amennyiben nem tartalmaznak más, nem rokon szervezetből származó DNS-t, nem tartoznak a génmódosított (GMO) termékekre vonatkozó jogszabályok hatálya alá.

• Javasolják az alkalmazott eljárásokról szóló beszámolók átláthatóságának biztosítását. Az EU-n belül a cél az legyen, hogy a szabályozás egy adott mezőgazdasági vonalra vagy termékre vonatkozzon, ne pedig az azt előállító technológiára. Ennek következtében azok az új eljárások, amelyek a hagyományos nemesítési eljárások által előidézett változásokhoz nagyon hasonló vagy azoktól egyenesen megkülönböztethetetlen genetikai változásokat idéznek elő, kikerülnek a szabályozás alól – amennyiben nem mutathatóak ki új, a termékhez kapcsolódó kockázatok.

Állatok

Az állatokkal végzett kutatás már ma is nagyon szigorú szabályozás alá esik. Bár a legtöbb génmódosított állatot az alapkutatás és az orvosbiológiai kutatások számára hozzák létre, a technológia a szárazföldi és vízi állattenyésztés számára is tartogat lehetőségeket. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy a termelés potenciális növekedése mellett a géntechnológia az állatok egészségét és jóllétét is javíthatja.

• Az állatnemesítésben ugyanazokat az irányelveket kell alkalmazni, mint a növénynemesítés esetében – a tulajdonságot kell szabályozni, nem pedig a technológiát. Itt is elengedhetetlen a módszerek átláthatóvá tétele.

• A xenotranszplantáció céljából tenyésztett nagy testű állatok esetében arra kérjük az EU szabályozó hatóságait, hogy készüljenek fel az új lehetőségekre. Ez a sejtekhez és szövetekhez kapcsolódó orvosi termékek engedélyeztetési eljárásának további elemzését igényelheti, illetve annak felmérését, hogy a génszerkesztett donor, amennyiben más transzgén nem található benne, GMO-nak számít-e, vagy sem.

A jelentés összefoglalóját magyar fordításban az mta.hu közölte.

A teljes tanulmány PDF formátumban innen tölthető le.

agrotrend.hu / MTA