FÓKUSZBAN

800 éves családfa sarja a Vas megyei olajütő

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az amit adok, tökéletes legyen.” – vallja Batha Pál, a szalafői olajütő. Az alig 40 éves fiatalember és felesége családi gazdaságukban 10 féle növény magját sajtolják hagyományos eljárással 15 éve. A Batha portán készült Magyarország első olyan tökmagolaja, amely HÍR védjegyet kapott, és ebből készült 2016-ban az Ország tortája is. Mindemellett náluk van tíz az ország őshonos mangalicái közül is. Batha Pállal beszélgettünk.

„Nem az a fontos, hogy mindenkinek adjak, hanem az ...

Ne várjunk a szomszédra! Most kell a kukoricabogár imágóit hatékonyan gyéríteni

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére.

Védekezési felhívás kukoricatermesztők részére. ...

Precíziós gazdálkodás

2017. január 05., csütörtök • 09:16

"Nem lesz más út" - Precíziós gazdálkodás

Farkas László a Somogy megyei Zimány környékén gazdálkodik, családjával kb. 600 hektárt művelnek. Ebben az évben 13-féle növényt termesztett a diverzifikációnak megfelelően. Nemcsak gyakorolja a precíziós gazdálkodást, hanem annak megismertetéséért, elterjesztéséért is rengeteget tesz, egyfajta missziót képvisel. Arról kérdeztük, hogy látja ma a precíziós gazdálkodás térnyerését Magyarországon.

- Mikor jött el az a pillanat, amikor úgy érezte, át kell térnie a precíziós gazdálkodásra?

- Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy amikor megalapítottuk feleségemmel a vállalkozásunkat, és próbáltam a gépállományunkat összeállítani, már hallottam a precíziós gazdálkodásról. Úgy gondoltam, ez a gazdálkodási forma az, ami legjobban megfelel az én adottságaimnak, így 2003-ban tudatosan kezdtem el a precíziós gazdálkodást megvalósítani.

- Létezett már akkor Magyarországon precíziós gazdálkodás, voltak olyan eszközök, amelyek erre alkalmasak voltak?

- Még mindig működik az egyik olyan permetezőnk, amit akkor vásároltunk, sőt talán az egyik legmodernebb Magyarországon. Fokozatosan szereltük fel olyan technikai megoldásokkal, amelyek már akkor ismertek voltak a precíziós gazdálkodásban. Hazánkban akkoriban fejeződött be egy olyan kutatás, amely a precíziós gazdálkodás lehetőségeit vizsgálta. Olyan szakemberek, vállalkozások és intézmények vettek ebben részt, mint prof. dr. Németh Tamás, dr. Reisinger Péter, a Szent István Egyetem vagy az akkor még létező IKR. Megkaptam a tanulmányt, ez pedig olyan indíttatást adott, hogy a precíziós gazdálkodásnak megfelelő gépeket szerezzek be.

- Volt-e olyan pillanat a gazdálkodás során, amikor elbizonytalanodott, vagy kezdettől fogva teljesült az, amire számított?

- Nem volt túlzottan egyszerű mindig minden, de egy másodpercre se inogtam meg. A rendszerszemlélet nehezítette meg a dolgunkat néha, hiszen eszközoldalról már rendelkezésre álltak a gépek, ugyanakkor szoftveroldalról még sok minden hiányzott. Volt olyan alkalom – az egyik AGROmashEXPO alkalmával –, amikor egymás mellé ültettünk egy német és egy amerikai szakembert, és arra kértük őket, szánják rá a napot, hogy összehangolják a szoftvert és a munkagépet. Elkezdődött a munka, a sikert pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy fél év múlva ezen az opción már az Egyesült Államokban készített szoftveren is lehetett kijuttatási tervet készíteni az Európában gyártott munkagép vezérléséhez.

Kellett kitartás, de olyan dolgokat sikerült véghez vinni, amire büszkék lehetünk, és mások munkájára, gazdálkodására is hatással van.

- Hogy látja az elmúlt évek távlatában, melyek a legnagyobb előnyök a precíziós gazdálkodásban?

- Ma Magyarországon sokan azt gondolják, hogy az egyenesebb haladás, a precízebb munkavégzés az maga a precíziós gazdálkodás. Én pedig azt gondolom, a precíziós gazdálkodás az a módszer, amikor a táblán belül a különböző adottságoknak megfelelően alakítjuk ki a kezelési egységeket, amelyeket agronómiai megfontolásból eltérő dózissal kezelünk. A tápanyag-gazdálkodásban, a vetésben, a gyomirtásban is tökéletesen lehet ezt alkalmazni. Szinte minden gazda tudja, hogy a táblájában vannak eltérő adottságú részek, de ennek ellenére homogén dózisokat alkalmaznak. Abban látom a legnagyobb előrelépést, hogy a szakmai döntéseket nem táblaszinten, hanem kezelési egység szinten hozzuk meg – akár külső szakember bevonásával.  

- Ha a megtérülést vizsgáljuk, hol jelentkezik az előny? Inputoldalon, a hozamoknál vagy mindkettőnél?

- Egyértelműen mindkettőnél. Bár azt is el kell mondanom, hogy kezdetben a tápanyag-gazdálkodásban akár költségnövekedés is jelentkezhet a precíziós módszer alkalmazása következtében. Különösen akkor, ha eddig nem harmonikusan pótoltuk a tápanyagokat, a hozamtöbblet azonban biztosítja a többletráfordítás megtérülését.
A precíziós gyomirtás alkalmazása eredményeként 50-60 százalékot takarítunk meg a kalászosok gyomirtási költségeiből. Eltérő tőszámmal vetünk, vagyis a gyengébb adottságú táblafoltra kevesebbet, hiszen felesleges lenne nagyobb mennyiséget, ha úgysem tud ugyanúgy fejlődni a növény.

Összefoglalva, a precíziós gazdálkodás alkalmazása során optimalizáljuk a ráfordításokat a magasabb hozam elérésének reményében. Nagyon fontos megjegyezni azt is, hogy a precíziós kijuttatás környezetkímélőbb, mint a hagyományos, homogén kezelések sokasága. A megtérülésről azt kellene hangsúlyozni, hogy nem a drágább eszköznek kell megtérülnie, hanem a hagyományos és a precíziós eszköz közötti különbségnek. Ez pedig sokszor nem túl jelentős.

- Mivel győzné meg azokat a gazdatársait, akik egyelőre hezitálnak a precíziós gazdálkodást illetően?

- Szeretném, ha megtanulnának egy közgazdasági fogalmat. Mégpedig azt, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a lehető legjobban kell kihasználni. Senki nem lehet biztos abban, hogy a kihasználás maximumán van!

- Úgy gondolja, hogy ez lehet a mezőgazdaság jövője, üzemmérettől függetlenül?

- Érdemes leszögezni, hogy ez minden gazdálkodási szinten előrelépést jelent. Az optimalizálás eredménye megjelenik kicsinél, nagynál – csupán a mértéke eltérő. Azt kell belátni, hogy rövidesen nem lesz más út. Szeretjük hangsúlyozni, hogy élelmiszer-alapanyagokat állítunk elő. Az élelmiszerbiztonság a vetéssel kezdődik és részünkről a dokumentálással végződik. A szakszerűen megtervezett kezelések és azok végrehajtása a precíziós eszközökkel a legjobb minőségben valósíthatóak meg –  úgy, hogy közben automatikusan rögzíti a beavatkozás részletes adatait. A rögzített adatok pedig automatikusan átkerülhetnek a vállalkozás nyilvántartásába, azokat nem lehet manipulálni. Ezzel a módszerrel megvalósulhat az objektív élelmiszerbiztonság.

- Mit gondol, mi lesz azokkal a gazdálkodókkal versenyképesség szempontjából, akik nem térnek át előbb-utóbb a precíziós gazdálkodásra, kivált a kisebb területet művelőkkel?

- Azt hiszem, muszáj mindenkinek elgondolkoznia ezen. Előbb vagy utóbb, a fenntarthatóságot, a környezettudatosságot számon fogják kérni rajtunk. Ezek pedig nem működnek, ha mindent úgy csinálunk, mint 20 évvel ezelőtt.
Akik 50-100 hektáron gazdálkodnak, javarészt őstermelői státuszban vannak. Az adózási könnyítések következtében nekik is képződik annyi jövedelmük, hogy végre tudnák hajtani ezeket a fejlesztéseket, akár folyamatában, nem egyszerre. Aki nem hajtja végre, szerintem nagyon le fog maradni, a versenyképességük is súlyosan sérülni fog.

agrotrend.hu / scs

Feliratkozás az Agrotrend.hu hírlevelére

Teljes név:
E-mail cím:*
A feliratkozás gombra kattintva elfogadja az Adatvédelmi nyilatkozatot.