Zsigó György: tovább gyengülnek a fák, bokrok

A Nap perzselő hatásával küzdenek az ültetvényeken és a szántóföldeken is. Az aszálytól, a városi környezettől gyengélkedő közterületi növényeinken is egyre nagyobb gondot okoz.

Az esztétikai kár mellett a sérült levelekben lecsökken a fotoszintézis tevékenysége,

ezzel tovább gyengülnek a fák, bokrok.

Az életkoruk, a hiányos tápellátottságuk vagy a nemesítői tevékenység miatt világossá és ezzel együtt járóan általában gyengébb bőrszövetűvé váló növényeken találkozunk először a tünetekkel. Erősen metszett fáknál, túlzó nitrogéntrágyázásnál, a korábban árnyékban lévő lombfelület fényre jutásánál számíthatunk a kárképre. Borult időjárás után érzékenyebben reagálnak a növényeink.

A napsütötte oldalon jelentkező szabálytalan barnulásokat, száradásokat nehezen lehet összetéveszteni a károsítók vagy a hiánybetegségek tüneteivel.

A fotókon idős vadgesztenyén, tarkalevelű díszfán és a fagyalsövény sötét belsejéből kitört hajtásvégen láthatják.

Ha már megtörtént a perzselés, permetezhetnek pl. rézzel, mely fertőtlenít és a bőrszövetet is erősíti. Egyre több, megelőzésre, immunerősítésre javasolt készítmény jelent meg a forgalomban. „Fényvisszaverő hatásának köszönhetően védelmet nyújt az erős UV sugárzás ellen. … Szintén jó hatású a kertészetben egyre nagyobb problémát okozó napégés ellen is.” Több lombtrágyánál, biostimulátornál találhatunk hasonló leírásokat. Ezt pl. a Prosilicon termék katalógusából idéztem.

A selyemfényű puszpángmoly feromoncsapdáiba rajzanak az imágók. Meleg őszön októberig is számolnunk kell velük. A lerakott tojásaikból kikelő hernyók rágnak, majd az összeszőtt levelek között telelnek át. Tehát továbbra is figyelni kell a sövényeket.

A budapesti fénycsapda – a puszpángmoly mellett – a tavasszal oly nagy lakossági felháborodást okozó pókhálós molyfajokat is nagy számban gyűjti már hetek óta. A párzást a tojásrakás és a lárvák kikelése követi. Ezek a hernyók már nem másznak szét, így telelnek át a kéregrepedésekben. Majd innen indul tavasszal a támadásuk. Az ágvégi szövedékhálójuk védelmében akár tarrá is rághatják a fákat, bokrokat. Az elmúlt tél sem tizedelte meg az állományukat, biztosan számíthatunk rájuk 2018-ban is.

A fénycsapdákba – és a kertre nyíló kivilágított ablakokba – nagy számmal repülnek a bagolylepkék. A dísznövényeken és a balkonzöldségeken a gyapottok-bagolylepke okozza a legnagyobb gondot.

Egy-két hete panaszkodnak a városi emeletes házak lakói, hogy a balkonparadicsomukat és a virágzó növényeik bimbóját rágják ki a hernyók.

Az erkélyek terméseiben főleg a nagytestű hernyókkal vagy a berágásuk nyomával találkozhatnak. Nagyra nőnek, nem elégednek meg egy bimbóval, terméssel, egy lárva többet kiodvasíthat.

Nehéz kiszámítani a károsítás kezdetét. Vándorlepke, délről érkeznek valamikor tavasszal és a nagy többségük oda is tér vissza ősszel. Tehát az utcai fák permetezésével nem szüntethető meg a balkonnövényeken okozott kártételük. A lakosok és a kertész kollégák is a növényeik folyamatos ellenőrzésével csíphetik el a kis lárvákat. Amíg a növények felületén tartózkodnak, addig gyéríthetők az engedélyezett rovarölő szerekkel, aeroszolokkal.

agrotrend.hu / Zsigó György, NMNK